Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

A nemzetiségi ellentétek a nyelvmagyarosítás miatt még nem jelentkeztek nagy erővel. Bár a társadalmi feszültségek, amelyek valamennyi falu belső feszültségében fejeződnek konkrétan ki, már összecsapásra vezetnek elsősorban egyházi liturgia nyelve miatt. Horvátok és németek, magyarok és néme'ek, magyarok és horvátok között. Az ellentétek egy évtizeddel később, a kilencvenes években robbannak ki mozgalmakban is, amikor az általános társadalmi válság is erőteljesebben jelentkezik, s ezen belül a baranyai nemzetiségek ellentéte is. J EGYZETEK I Szita László: Délkelet-Dunántúl nemzetiségi struktúrája 1848-1868 között. MTA. PAB és VEAB Bizottságának értesítője. Dunántúl településtörténete III. 1848—1867. Székesfehérvár, 1978. Farkas Gábor. 252—261 p. Továbbá Baranya Margit: Mohács népességének fejlődése és gazdasági helyzete a XIX. század második felében. Baranyai Helytörténetírás, 1976. Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1976. 153—187 p. A struktúra problematikájára kíséreltem meg választ adni a 19. század közepéig. Szita László: A Dunántúl nemzetiségi struktúrájának alakulása a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig. MTA. PAB-VEAB Bizottságának Értesítője. Dunántúl telepítés története 11/1. 1767-1848. Pécs, 1977. Szerk.: Mérey Klára. 221-239 p. c. tanulmányban. - 1891 — 1899 között községi igazgatás helyzetét felmérő, teljes Baranya megyei anyag áttekintése azt mutatja, hogy a községben az írásbeliség a nemzetiség anyanyelvének felel meg, a megyei hatósággal történő írásos kapcsolat viszont magyar. Bár rendkívül érdekes hogy több esetben német vagy horvát. (Erre vonatkozóan lásd. Bm. L. Községi Igazgatás anyagát), A Albrecht főherczeg Ő felsége Bellyei uradalmának leírása. Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Bécs, Frick Vilmos cs. kir. udvari könyvkereskedése. 188)3. 66. p. /l Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pesten, 1851. Nyomtatott Kozma Vazulnál. I. kötet. 141. p. J Baranyai Júlia: Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Drávaszög történetéből. Fórum Könyvkiadó, Szabadka. 1976. A kiváló történész és író több helyütt utal erre munkájában. Továbbá szóbeli közlése alapján általánosítható e megállapítás. 6 Lásd 3. sz. jegyzet alatti munkát. 78. p. ' Szita László: A nemzetiségi lakosság Baranyában az 1850. évi népszámlálás alapján. Baranyai Művelődés. 1979/11. 81—90. p. A dolgozatban valamennyi 1850. évi adatot e munkában először közölt adatok alapján építettük be. 8 Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs, 1940. Dunántúl ny. 22-23. p. 9 Szíta László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. Baranyai Helytörténetírás. 1978. A Baranya megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Szita László. 124-128. p. Az 1880. évi adatokat mind a községek jellemzéséhez, mind később a nem'zetiségi lakosság megoszlásához: ,,A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott Népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Szerk.: I.'e/ef/ Károly. Bp. 1882. Pesti—könyvnyomda RT. 1882. Baranya megyei anyaga alapján, 30—39. p. állítottam össze. Csak ott tértem el, ahol eredeti levéltári iratok alapján pontosabb népességi adat áll rendelkezésemre, a nemzetiségi összetételre vonatkozóan. 10 Nagynyárád története. (Kézirat). Nagynyárádi Római Katolikus Plébánia tulajdona. II Dr. Gottlob Holder: Das Deutschtum in der unterem Baranya, Eine bevölkerungs- und siedlungsgeographische Studie über die Schwäbische Türkei. Stuttgart, 1931. Ausland und Heimat Verlags — Aktiengesellschaft. 112—113. p. 12 Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke. Pécs, 1974. (Kátoly, Erzsébet, Kékesd, Szellő és a kátólyi „Új élet" Termelőszövetkezet története). 25—75, p, 13 Népszámlálás 1881. 14 Bm. L. Filmtár. II. József-féle Népszámlálás és a 7, jegyzet alatt idézett munka (1850, évi népszámlálás) összevetése alapján.