Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nemzetiségek anyanyelve mellett a magyar nyelv tanítása valamennyi iskolában „kiválóan jó" eredményeket hozott. Nagybudmér, Német—szerb község. A németek római katolikus felekezeti iskolába járnak, szám szerint 46. A szerb görögkeleti egyházközség szerb tannyelvű iskolát tart fenn, a tanulók száma 20. Mindkét iskolában a magyar nyelv oktatása gyenge. Németpaíkonya. Római katolikus felekezeti iskolája van a német lakosságú községnek. 65 iskolaköteles tanulója jár ebbe az iskolába, ahol a tanítás nyelve német és magyar. A tanulók közül 50 beszél magyarul is. A magyar nyelv tanítása nagyon gyenge szinten van. Petárda. 910 horvát lélek él, akik római katolikusok. 57 gyermek jár iskolába. 60 gyermek részére nincs hely. Tannyelve horvát és magyar. Magyarul beszél az iskolába járók fele. A magyar nyelv oktatásának eredménye rendkívül gyenge. Pécsvárad. 272 magyar és német tanuló jár iskolába. Egy római katolikus és egy evangélikus hitközségi iskola működött. A magyar nyelv tanítása a két nyelvű (német-magyar) iskolában jó színvonalon állt. Püspöknádasd. Német falu. 345 gyermek jár iskolába. Német nyelvű tanítás folyik, de magyar nyelvet is rendszeresen oktatják, amelynek nívója azonban nagyon gyenge. Ráckozár. Evangélikus német falu. Az egyházközség tart fenn iskolát, amelybe 176 gyermek jár. A német tannyelvű iskolában a gyermekek nem tudnak magyarul. A magyar nyelv tanítása eredménytelen. Szalánta. Katolikus bosnyákokból álló falu. Nincs egyáltalán iskolája. így az 52 bosnyák gyermek Német/be jár, ahol anyanyelven történik oktatásuk. A magyar nyelvben előmenetelük gyenge/'

3 Torjánc. 580 horvát, 66 német, 37 magyar lakosa volt. Egy római katolikus elemi iskolája van. 50 gyermeknek nincs lehetősége rendszeresen iskolába járni. Tannyelve magyar és horvát. A tanulók közül 30 beszél is és ír is már magyarul. A magyar nyelv oktatása gyenge színvonalú. Ujlaskafaiu, Uglespuszta. Német és szerb-horvát tanulóinak száma 60. Ujlaskafalu teljesen szegény német béresekből álló település. Uglespusztán horvát és szerb béresek éltek. A gyermekek a távollevő iskolákba nem járnak. Úgy nőnek fel, hogy sem a magyar, sem a saját nyelvüket és közismereti tárgyakat nem tanulnak. Véménd. Római katolikus és görögkeleti egyházközségi iskola működött. A németek 319 gyermeke jár iskolába, akiket 3 tanító tanít. A tannyelv német és magyar. A magyar nyelvtanítás eredménye gyenge. A görögkeleti szerb iskolában 1 tanító 36 gyermeket tanít. A tannyelv teljesen szerb. A tanítók maguk sem tudnak magyarul. Villánykövesd. Német lakossága római katolikus felekezeti iskolát tart fenn. 53 tanulója közül 24 tud magyarul. Tannyelve német-magyar. A magyar nyelv tanítási nívója ,, . . .még gyenge .. .". Vókány. 1284 német lakója van és 88 magyar, 2 tanító 202 gyermeket tanít. Az iskola tannyelve német és magyar. 120 gyermek nem tud magyarul. A magyar nyelvtanítás nívója gyenge. A nagy felmérések, amelyek 1879-1907 között többször is választ kívántak adni, hol lehetne állami iskolával egyrészt a tarthatatlan közoktatási helyzeten javítani, másrészt a nyelvi magyarosítást intenzívvé tenni, értékes képet adtak a nemzetiségi falvak közoktatásának állapotáról az alsófokú iskolákban. Nem minden helység szerepel ezekben a fölmérésekben. A legkritikusabbak azonban igen. így reprezentatív adatsornak tekinthető ahhoz, hogy értékelő vázlatot adhassunk.