Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Nagyárpádnál ugyanez igaz a németség vezetésével. Magyarsarlós igen jelentős sokac lakosságú falu volt. S ez jellemzi a 19. században is, bár a német elem jelentős lesz. A sokacság megőrzi mindvégig vezetőszerepét. Nemcsak lélekszámban, hanem kultúrában, kezdeményezésben is. Misleny mellette végig magyar jellegű. Kiskozár viszont pont a század végére válik magyar—német nemeztiségi jellegű faluvá, magyar többséggel. Pécsudvard délszláv jellegét megtartja a török betelepülésétől kezdve. 1880-ban is a 438 bosnyák lakos mellett mindössze 45 németet és 38 magyart találunk. A térségben Személy bosnyák nemzetiségi falu volt egy évszázadon keresztül (168Ó-1786). Más lakosa nem is volt. A 19. század elejétől erős magyar bevándorlás indult. A németek jelenléte 1850-től figyelhető meg, de számuk jelentéktelen. 1880-ban 269 bosnyák és 133 magyar lakost számláltak, míg a németek száma 17. Lothárd ugyancsak horvát falu. A magyar lakosság bevándorlása a múlt század ötvenes éveiben indult. A falu karaktere megmaradt és a délszláv jellege a magyarosítás következtében sem veszett el. 1880-ban 306 horvát és 224 magyar lakosa volt. Birján ugyancsak horvát falu és erőteljesen állt ellen a német bevándorlásnak és a magyar asszimilációnak. 1880-ban 348 horvát és 95 magyar, valamint 81 német lakost számláltak. Pogány legszebb bosnyák falvak egyike. 1686-ban teljesen bosnyák népe volt. Ez a struktúra a 19. század végéig megmaradt. Ekkor nagymérvű német benyomulást regisztrálnak az összírások és népszámlálások is. Míg 1880-ban 560 bosnyák mellett 89 németet írtak össze, 1890-ben már az 580 bosnyák mellett 237 német lakost találunk. A századforduló után azonban ismét jelentős bosnyák többség mutatható ki és a németség száma a háromszáz körül megállt. Az egykor tiszta bosnyák nemzetiségű falu vegyes lakosságúvá válik. Igen erős ellentét alakult ki a lakosság között, amely a faluhatár birtoklásáért folyt. A később jött németség elégedetlensége sokszor összetűzéshez vezetett már a hetvenes évek végén. Belvárd újjátelepítése óta magyar—horvát falu volt. Még a lakosság aránya sem változott. 1880-ban készült népszámlálás adatai is ezt az arányt mutatják. 428 magyar mellett 252 horvát élt és mindössze 43 német. Szőkéd is horvát—magyar falu volt két évszázadon keresztül. A 19. század derekán pár német család érkezett a faluba. 1880-ban 215 horvát, 100 magyar és 71 német lelket számláltak. A századfordulóra ez a helyzet megváltozott és a németek előretörése következtében német -horvát jellegű faluvá alakult. Áía szintén ősi délszláv lakosságú (bosnyák) falu. A 19. század közepén már jelentős magyar lakossággal bosnyák—magyar nemzetiségi falunak minősíthető. A század hetvenes éveiben mind gyorsabb német bevándorlás figyelhető meg. 1880ban még 119 magyar és 116 bosnyák mellett 22 németet írtak össze. Ezt követő harminc évben a bosnyákok megerősödése mellett németek száma is jelentőssé vált, a magyarság azonban meggyengült. A falu horvát (bosnyák) karakterű maradt mindvégig. Újbánya 313 német lelket számolt. A községben mindig németek laktak. /Cassa egykorú összeírásainkból láthatóan három nemzetiségű falu volt a 19. század elejéig. A 19. század végén túlnyomóan német lakossága van. A horvátok közül mindössze 12 lelket számoltak össze, 90 magyar lakosa mellett 636 német élt a faluban. Szentlászló 114 lakossal teljesen német falu 1880-ban. Nemzetiségi szempontból a Drávavölgy baranyai szakasza egységes magyar tömb, amelyben jelentős horvát többségű falvak foglalnak helyet. E délszláv falvak szellemi és mindennapi gyakorlati kontaktusa megmaradt a Dráván túl élő testvé-