Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

1833. júl. 14-én az elhunyt Tóth József helyére új gordonkás, Mayer András kerül, teljes fizetést kap aug. 1-től. m Kérelmében írja, hogy 'jóviseletérül, miulta . . . az Augustiánus (budai külv.) Plébániában Kántor és Tanító 14 esztendők folyta alatt az egész publikum a Tisztelendő Plébános Ural együtt bizonyságot tehet... Mu­zsikában gyakorlott... jelesen a' kisbögőben, hegedökbe, és fúvó Instrumentu­mukban, nem különben kevéssé az Orgonajátzásban . . . (és) az ide való Feö Templomba már tizenöt esztendeig ... a muzsikában tehetségem szerént jutalom nélkül segítettem". 198 Felvételével egyidejűleg kérelmezi a tanácstól, hogy a tanítói lakásban Szt. Mihály napjáig benn maradhasson. A tanács úgy határoz, hogy két héttel előtte költözzön ki, de a tanítói fizetését megkapja addig. 199 Lickl aug. 1-én Focht Ferenc „orgonaműves" fiának, Józsefnek esküvői tanúja, 200 tehát jó ismerőse lehetett a pécsi orgonaépítő családnak. Focht József később Bu­dára kerül, egy ottani orgonájáról érdekes cikket közöl a Társalkodó 1835-ös év­folyama. A trombiták javítását házon belül a zenekari tag Cseppán György vállalja 8 Ft-ért. Lickl másolásért és húrokért kap 90,6 Ft-ot. Pesten 832,90 Ft-ot(!) költenek vásárlásokra és kottákra, sajnos csak az összeget ismerjük. 201 7 8 3 4 - 7 843. 26 év telt el Lickl György Pécsre érkezése óta. Hírneve már túlnőtt a város ha­tárain. Eddigi adataink szerint Juranits András győri püspöknek dedikált művet (müj. 51.) Veszprémben Ruzitska Ignác régens chori bemutatta a Beate Pastor­szövegű offertóriumát. (Müj. 102.) A tatai Esterházyak karmestere, Menner Bernát is szívesen játszat tőle, az egykori kottaanyag őrzi műjegyzékünk 66. sz. offertó­riumát, Verita mea-szöveggel. A Széchenyi-könyvtár Ms. mus. IV. 1190. jelzetű anyaga tehát tévesen tulajdonította Carl-Georg Lick/nek, elsőszülött fiának ezt a művet. 202 Pozsonyban, 1833-ban megalakul a Szt. Mártonról elnevezett Egyházi Zene Egyesület, amely tiszteletbeli tagjává választja. 203 Kumlik József, az egyesület karnagya 1833-37 között, szívesen vezényel tőle művet, amelyik a ma is meg­lévő 2500 zenemű között bizonyára megtalálható. 20 '' Pontos dátumunk nincs arra, mikor választották tiszteletbeli taggá (tudomásunk szerint az egyesület levéltára megsemmisült) de az 1839-ben, Diabellinél megjelent utolsó nyomtatott miséjé­nek címlapján már szerepel a megtisztelő cím. Még jóval korábban, 1828-ban An­ton Pennauer Bécsben kiadja a Bone Deus-szövegű, talán legnépszerűbb offer­tóriumát. (Müj. 107.) Pécsett viszont nem érdemeinek megfelelően bánnak vele. Erről tanúskodik a még 1833 végén benyújtott kérelme a káptalanhoz. 200 ,, . . . 1. A papírpénz leértékelése miatt alulírott két évig a leszállított árfolyamon kapta fize­tését. Mivel a zenekar is készpénzt kapott, a fél fizetését, 250 Ft elvonták és helyette illetményt kaptak. Nekem is akartak a fél fizetésért 400 Ft-ért deputátumot adni, de azt a levonás egyenlőtlensége miatt nem fogadtam el, és minden maradt úgy mint előtte. 2. Hogy aluírottan segítsenek, megbíztak az azóta elhunyt König tanításával, amelyért ugyan kaptam teljes fizetést, de annyit dolgoztam, mint két orgonistánál szokás. 3. Most pedig Nagy kano­nok úr megbízásából Schmidtet és Werbet ingyen kell tanítanom, hogy minél hamarabb haladjanak előre, ami tőlem két órát elrabol naponta. Mindezek dacára a legnagyobb alá­zattal és tisztelettel kész vagyok végrehajtani a nagytekintélyű káptalan utasításait. 4. Már több éve a szerződésen felül számtalan misét, offertóriumot, gradualét, requiemet, Liberót és himnuszokat komponáltam, részben a kórus, részben a templom használatára. 5. Azért, hogy semmilyen fennakadás ne legyen, azon a héten, amikor Werbnek kell orgonálni, a fogadott miséken és a vesperásokon én énekeltem a basszust, mivel az orgonista énekes is egyúttal. 4. B. Helytörténetírás 1979 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom