Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

lönben a Casino háznak helyzeti színbe nézeti térképét is, 5 darabban, a f: é: Martzius 7-én a Színház építtetésének engedelmét szorgalmazó folyamodásunkhoz ./• alá mellékelve ezeket a Tettes Tanátsnak már be adtuk; a Tettes Tanáts pedig f. é. martzius 9-én 6?6-ik számra tett föl írásában, a folyamodással és a Tettes Városi Választmány jelentésével egyetemben, a N. Mélt. Magyar Kir: Kintstárnak, meg küldeni méltóztatott légyen. Mi a költség vetési jegyzékeket illeti, ezek a f: é: Május 4-én tartatott Választottsági ülésünk 18-ik Szám alatti rendelésénél fogva, Sz: Miklósi s Óvári Méltóságos Ifjabb Gróf Pongrátz János Csász: Királyi Kamarásnak, Hely Tartói Tanátsnoknak, s a Tartományi Fő Bizottság all Kormányzójának, mint a Színház ügyében Referensnek már föl terjesztve meg küldettek légyen. Mellyek után midőn Egyesületünket a Tettes Tanáts Kegyes Pártfogásába ajánlanák, meg különözött tisztelettel maradván A Tekéntetes Tanátsnak alázatos szolgája A Pétsi Polgári Casino ház telkén építtendő Színház Részvényes Társaságnak nevében, ennek Igazoló Választottsága

10 Az épületről ez az 1839-es keltezésű az egyetlen irat, amely megmaradt és az építéssel kapcsolatos. Beszél a tervekről, de nem említi a tervező nevét. A millenium idején még sűrű homály fedte az építkezés részleteit; a Baranya múltja és jelene című monográfiában erről Várady így írt: ,,A színielőadásokat 1840-ig magán házakban tartották. Rendes színháza Pécsnek nem volt. 1839-ben a polgári Kaszinó, mely jómódú német nyárspolgárokból állott, arra határozta el magát, hogy a kaszinó udvarán színházat épít,.. A mint ez a »Bürgerliche Gesellschaft« benyújtotta kérelmét a városi tanácshoz, néhai Trixler István »kebelbeli háztulajdonos«, a jelenleg is meglévő »Hattyú«-épület akkori tulajdonosa, s'zintén kedvet kapott színházépítésre s azzal argumentált a város tanácsa ellőtt, hogy ő magyar színházat épít, nem pedig németet, mint a polgári kaszinó s az ő színháza a főutcza kellő közepén, közvetlenül a »Nemzeti Kaszino« épülő háza mellett lenne. A német bürgereknek már csak azért sem engedhető meg a színházépítés, mert a vallási érzést mélyen sértené, ha a színházat a plébánia tőszomszédjába, a templomtól 6 ölnyire építenék. Még Szepessy püspök hamvaira is hivatkozott a jó öreg Trixler, de a helytartó-tanács, melynek Pejachevich volt az elnöke, mindazonáltal a polgári kaszinónak adta meg az engedélyt, hozzá tevén, hogy az új színházban csak olyan drámák adhatók, melyek a bécsi, pesti vagy budai színházban már előadattak s ezt a város kapitánya előtt igazolni tudják. A polgári kaszinó 456 negyven forintos részvényt bocsájtotl; kis s még az évben hozzáfogott a színház megépítéséhez . . Nem telt el azonban a monográfia megjelenése óta több mint 15 év, máris elkezdődtek a színházzal kapcsolatos homályos és egymásnak ellentmondó ismertetések. Ezek egyike Várady Antal színháztörténete volt. Várady irásán érződik, hogy csaknem mindent emlékezetből írt, s magát a várost is a távol élő szemével nézte. Amit a pécsi színházról írt, az rendkívül ellentmondásos, de arra kitűnő, hogy állításait bárki a saját szájaíze szerint értelmezze. De mit írt Várady? „...az 1840. febr. tartott ülés" után... „Szóba került a következő ülésen a színházépítés kérdése is. Több felmerült terv közül az a legplauzíbilisebb, hogy a színház a kaszinó telkével kapcsolatosan építtessék s e cé>ira a Furtényi úr háza telke, mely a kaszinóval szomszédos megvásárolandó lenne. A vételár 12000 forintban állapíttatik meg, s a szerződés nyélbe ütésére bizottságot küldenek ki, melynek tagjai Kelemen kanonok elnöksége alatt Mihálovics Imre, Dőry László, Juranics László kanonok, Dőry György, Tallián György, Dol'ínger Károly, Cierer Antal, Goócs József, Horváth János tiszttartó, Radenics Ferenc, Paszlavszky Ferenc, Molnár József, Darázsy Péter, Eisenhut Antal, Hárfout Alajos, Győri István, Knezevich Ignác, Littke Lőrinc. A vételt részvényes alapon óhajtották megoldani. De a sok szakács elsózta a vételt, mert először a választmányban tört ki a meghasonlás, a vételi főtételek egynémelyike fölött, aztán meg hangok hallatszottak, melyek szerint nem a Furtényi ház, hanem a kaszinó telkén kellene a színházat fölépíteni. Ezért kétféle tervet csináltattak, egyet a kaszinó telkén másikat a Furtényi ház helyén emelendő színházra, Piatsek Józseí és Winder (!) kérettek föl a terv alkotására. Megszerkesztették a szerződést, felolvasták, módosítottak is rajta, de mikor a bizottság a maga részéről aláírt szerződéssel