Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

E rajzot azóta azonosítják a pécsi színházzai. A másik probléma: ki építette a színházat? Az 1967-es Művészeti Lexikon erről így ír: ,.Piatsek József (19. sz. első fele) pécsi építész. A hagyomány K. F. Schinkel tanítványának tartja, amit műve is valószínűsít. Városházát, majd színházat épített Pécsett (Mindkét épületet lebontották) . . .'" A Zádor Anna által szerkesztett, 1964-ben kiadott Magyarországi művészet története II. kötetében ez áll: ,,A pesti és a miskolci színházakat is érintettük, de ide kívánkozik a harmincas években épült pécsi színház, amely a jelentős helyi működést kifejtő Piacsek József műve."'

1 1966-ban megjelent Pécs városképei-műemlékei kötetben a szerzők Piatsekről többek között a következőt írják: „Jelentős földmozgósítás, tereprendezés árán építi fel az Elefántos házat vigadó céljaira, sőt a magyar színház épületét is. Ez utóbbi a város legnagyobb méretű klasszicista épületei közé tartozott."

ü A három idézetben pontatlanságok találhatók. Piatsek József (1780—1854) alkotásai között olyan épületeket is felsorol, melyeket nem ő tervezett (városháza), csak épített, sőt olyat is, melynek építéséhez semmi köze sem volt (Elefántos ház). A kérdés tehát az: volt-e köze a színház építéséhez; tervezte, vagy építette? Vajon, milyen forrásokra támaszkodtak a szerzők, amikor Piatsekről, mint a színház tervezőjéről írtak? Sajnos hivatkozásokat alig találunk s ezek is kizárólag Vörös Márton ismeretlen kéziratát említik meg, mely a szerzőtől a Klasszicista Pécs címet kapta A forrásokat tehát nem ismerjük, s az egyetlen támpont az 1950-es években előkerült s már említett homlokzati rajz, valamint a 70-es években ismételten napvilágra került két bontási felmérési rajz a színház földszintjéről, illetve első emeletéről.' E három rajz, illetve a sajtóban megjelent korabeli, valamint valamivel az épület bontása után közzétett cikkek alapján vizsgáljuk meg az első pécsi kőszínház épületét és építésének körülményeit. II. A színház a Mária utcában állt, a Széchenyi téri főbejárata Megyei Bíróság épületének hátsó traktusán, közvetlenül a Janus Pannonius Gimnázium mai épületének tőszomszédságában. A színházba a Mária utca felől volt a közönségbejárat. A színházépület a Fő téri (Széchenyi tér) Polgári Casino, majd Oertzen ház telkén állott, észak-déli irányban, lezárva a főtéri épület oldalszárnyait, ezzel középütt négyszög alakú udvart képezve. A telken korábban a Gázi Kászim pasa fürdője állt, egészen a XIX. század elejéig, amikor is 1804—1806 között lebontották s helyére egyemeletes épületet emeltek. A telek a XVIII. század végén a Petrovszkyaké volt, majd 1804-ben a németbólyi prefektusé, Hegedűs Györgyé lett. Ö bontotta le a török fürdőt és épített fel a főtérre néző egyemeletes házat. 1806-ban Melczer Ignác vette meg a telek egy részét, míg a másik, nagyobbik rész gr. Nicky János kamarásé lett. A telek és a ház 1836-ban a Polgári Casino részvényeseinek a kezébe került. 1840-ben épült fel a színház épülete, mely 1844-től a színházi részvényeseké lett. 1848-ban a Pichler, majd házasság révén Oertzen család tulajdonába ment át a két épület, melyben 1886-ban tartották az utolsó előadást. A színház épületét 1890-ben kezdték bontani/ Térjünk vissza a színház építésének körülményeire. A színház felépítésénél a város nemzetiségi összetétele meghatározó tényező volt. Köztudomású az, hogy a századforduló idején még milyen sokan beszéltek