Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

ADATOK PÉCS ELSŐ KŐSZINHÁZÁNAK ÉPÍTÉSÉHEZ, A SZÍNHÁZ EPÜLETÉHEZ BEZERÉDY GYŐZŐ I. Az utókor azt az utcát, ahol hajdan az első pécsi színház állott Dérynéről nevezte el, meglehetősen felületesen választva ki a városunkban megfordult nagy művészek közül azt, aki valójában sohasem játszott e színházban, hisz pécsi szereplése jóval korábbi* a színház felépülése előtti időre esik. Dérynével kapcsolatos tévedés is azt jelzi, mily keveset tudunk e színházról, Pécs hajdani, igen nevezetes létesítményéről. Az adatok keverednek, egymásnak ellentmondanak, vagy teljesen a feledés homályába merültek. Alig telt el a színház bezárása, majd lebontása után 1—2 évtized, máris kezdték elfelejteni, úgy tűnik, mintha mindenki igyekezett volna kitörölni emlékezetéből. A korabeli sajtó nem kímélte az épületet, tulajdonosával együtt. A lesújtó jelzők garmadáját sorolták fel a dühös újságírók, s szinte egyöntetűen követelték az épület elpusztítását. A sok ledorongoló cikk után meglepőnek, gyermetegnek tűnik a Széchenyi térről írott, 1963-ban megjelent könyvnek a pécsi színházról szóló megjegyzése: ,,Az akkori Mária (mai Déryné) utcában felépített színház részére 1844-ben a Polgári Casino telkéből kihasítottak 186 négyszögölet, hogy az ország egyik legszebb vidéki színházának elegendő hely legyen a felépítéshez."

1 Nos, a korabeli újságok nem úgy írtak róla, mint az ország legszebb vidéki színházáról. Az épületről igen keveset tudunk, s ami eddig az irodalomban megjelent róla, az is teljesen ellentmondásos, hiányos, sőt nem egy esetben hamis is. De ezen nem is lehet csodálkozni. A levéltári források ugyanis annyira hiányosak, hogy jobbára csak feltételezésekre vagyunk utalva, amikor a pécsi színházról beszélünk. Jóformán alig jelent meg róla visszaemlékezés, leírás akkor, amikor még éltek azok, akik annak idején láthatták, sőt látogatták előadásait. Úgy tűnik, azért nem írtak róla, mert nem volt érdemes írni. Az 1950-es évektől kezdve azonban egycsapásra, a rozzant épületből az „ország legszebb vidéki színháza" lett. Ettől kezdve csaknem minden forrás két igen fontos, levéltári adatok hiányában megcáfolhatatlannak hitt tényt szögez le az épületről : 1. Az épület homlokzati képe megegyezik a Baranya megyei Levéltárban (akkor Pécsi Állami Levéltár) akkorjában előkerült, addig ismeretlen színháztervrajzzal/ 2. Az épület tervezője Josef Piatsek, a neves pécsi építész volt. A nevezetes homlokzati rajz azóta többször is megjelent nyomtatásban, így Vörös Márton: Az öttornyú város című (1956-ban) regényes várostörténetben, majd Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában című, tudományos igényű kis tanulmányfüzetében.

3 31. B. Helytörténetírás 1979 481