Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

716/1907. szám alatt hozott határozat ellen Pécs szab. kir. város közönsége képviseletében Nendvich Andor polgármester, illetve ennek megbízásából dr. Nick Alajos városi ügyész részéről beadott panaszt s erre Hinka László alapítványi ügyész által képviselt Szeifricz István nagyprépost, mint az egyházmegyei alapítványi hivatalt gondozó káptalan képvise­lője részéről előterjesztett vádiratot, az 1908. évi június hó 24. napján tartott nyilvános ülés­ben az 1896, évi XXVI. tc 34, §-a 1-2. pontja alapján tárgyalás alá vévén következőleg ÍTÉLT A magyar közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, s a panaszolt közigazgatási bizott­sági határozatot hatályon kívül helyezve, a városi tanácsi határozatot emeli érvényre, s az alapítványt úgy a községi pótadó, — beleértve az útadót is — mint a szemétfuvarozási díj, vízbér és házbérfiílér viselésére kötelezi. Indokok : A bemutatott alapító levél szabályozta a város és az alapítvány közötti, az adózásra vo­natkozó jogviszonyt addig, míg tételes törvények erre vonatkozólag nem rendelkeztek. Jelenben azonban, amidőn az 1871. évi XVIIí. tc 119—120. §-aival a községi adó behozva lett, s az 1876. évi V. tc 33. §-a és 1886. évi XXII. tc 129-130. §-ávaI úgy a községi adósze­dési jog, mint a fizetési kötelezettség ezekkel a törvényekkel lett szabályozva, a községi adó fizetési kötelezettsége alól csak azok mentesek, akiknek a mentességet ezek a törvények megadják, a most érvényben lévő 1886, évi XXII. tc 138. §-a megállapítja, hogy községi adót kik nem tartoznak fizetni, a 130. § 5. pontja megállapítja, kik tartoznak csakis állami adó­juk fele arányában községi adót fizetni, a 137. § pedig csakis ez utóbbiakat ruházza fel azzal a joggal, hogy a községgel az adófizetésre nézve egyezkedhetnek, azonban a tör­vények a régibb adóarányokon vagy kiváltságokon alapuló községi adómentességet nem ismernek, így 'tehát a bemutatott alapító oklevél nem szolgálhat alapul arra, hogy a pa­naszos város a törvényben biztosított adószedési jogát ne gyakorolja. Ezért tekintettel arra, hogy az adófizetés mint közjogi kötelezettség, el nem évülhet, annak ellenére, hogy a vá­ros hosszabb ideig az alapítvány terhére községi adót ki nem vetett, a város ebbéli jogát el nem vesztette, az alapítványra az 1886. évi XXII. tc 129-130. 7-a alapján községi adó­kivetési s szedhetési jogát meg kellett állapítani. A vízbér, szemétfuvarozási díj s házbérfillér nem szorosan vett s az 1886. évi XXII, tc 129. és 130. §-ai alapján szedhető községi adó, hanem az 1886, évi XXI. tc 11, §-ában a törvényhatósági városoknak adott azon kedvezmény clapján, mely szerint az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatnak, a város által önkormányzati joga alapján behozott községi közszolgáltatás, a melynek követelhetésénél és szolgáltatásánál kizárólag az a jog­szabály, amit az ezen szolgáltatásokra alkotott szabályrendelet rendel. Miután pedig az alapítvány sem állítja, hogy a vonatkozó szabályrendeletek alapján ezek alól mentesség illetné meg, ezekre vonatkozólag a mentességet annál kevésbé igé­nyelheti, mert ezek nem egyszerű tributumok, — márpedig az alapító levél erről szól — hanem mint a vízbér és szemétfuvarozási díj, a város által nyújtott külön szolgáltatások megtérítése, ezért ezekre vonatkozólag az alapítvány viselési kötelezettségét a községi adó s városi útadóra vonatkozólag fölsorolt indokokon felül még ezekből az indokokból is meg kellett állapítani. Ezek szerint a közigazgatási bizottság törvényellenesen határozott, amidőn az alapítványnak a községi adó s a 36.801'894, sz. m. kir. kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében ennek jellegével bíró városi útadó, valamint vízbér, szemétfuvarozási díj és házbérfillér alól állandóan élvezett mentességét fenntartotta, ezért a határozat ellen intézett panasznak helyt adni, s az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint határozni kellett. Kelt Budapesten a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1908. évi június hó 24. napján tartott üléséből. Wlassics (Gyula) elnök Tóth Dezső előadó h. 10. Pécs szab. kir. város tanácsától ad 163/1910 Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A pécsi püspök úr azzal a megkereséssel fordult városunk közönségéhez, hogy: I. A pécsi püspöki joglyceumnak és a hozzátartozó összes ingatlanoknak mindennemű városi adótól való mentességét - úgy, miként a múltban volt - újabb határozattal álla­pítsa meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom