Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón
716/1907. szám alatt hozott határozat ellen Pécs szab. kir. város közönsége képviseletében Nendvich Andor polgármester, illetve ennek megbízásából dr. Nick Alajos városi ügyész részéről beadott panaszt s erre Hinka László alapítványi ügyész által képviselt Szeifricz István nagyprépost, mint az egyházmegyei alapítványi hivatalt gondozó káptalan képviselője részéről előterjesztett vádiratot, az 1908. évi június hó 24. napján tartott nyilvános ülésben az 1896, évi XXVI. tc 34, §-a 1-2. pontja alapján tárgyalás alá vévén következőleg ÍTÉLT A magyar közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad, s a panaszolt közigazgatási bizottsági határozatot hatályon kívül helyezve, a városi tanácsi határozatot emeli érvényre, s az alapítványt úgy a községi pótadó, — beleértve az útadót is — mint a szemétfuvarozási díj, vízbér és házbérfiílér viselésére kötelezi. Indokok : A bemutatott alapító levél szabályozta a város és az alapítvány közötti, az adózásra vonatkozó jogviszonyt addig, míg tételes törvények erre vonatkozólag nem rendelkeztek. Jelenben azonban, amidőn az 1871. évi XVIIí. tc 119—120. §-aival a községi adó behozva lett, s az 1876. évi V. tc 33. §-a és 1886. évi XXII. tc 129-130. §-ávaI úgy a községi adószedési jog, mint a fizetési kötelezettség ezekkel a törvényekkel lett szabályozva, a községi adó fizetési kötelezettsége alól csak azok mentesek, akiknek a mentességet ezek a törvények megadják, a most érvényben lévő 1886, évi XXII. tc 138. §-a megállapítja, hogy községi adót kik nem tartoznak fizetni, a 130. § 5. pontja megállapítja, kik tartoznak csakis állami adójuk fele arányában községi adót fizetni, a 137. § pedig csakis ez utóbbiakat ruházza fel azzal a joggal, hogy a községgel az adófizetésre nézve egyezkedhetnek, azonban a törvények a régibb adóarányokon vagy kiváltságokon alapuló községi adómentességet nem ismernek, így 'tehát a bemutatott alapító oklevél nem szolgálhat alapul arra, hogy a panaszos város a törvényben biztosított adószedési jogát ne gyakorolja. Ezért tekintettel arra, hogy az adófizetés mint közjogi kötelezettség, el nem évülhet, annak ellenére, hogy a város hosszabb ideig az alapítvány terhére községi adót ki nem vetett, a város ebbéli jogát el nem vesztette, az alapítványra az 1886. évi XXII. tc 129-130. 7-a alapján községi adókivetési s szedhetési jogát meg kellett állapítani. A vízbér, szemétfuvarozási díj s házbérfillér nem szorosan vett s az 1886. évi XXII, tc 129. és 130. §-ai alapján szedhető községi adó, hanem az 1886, évi XXI. tc 11, §-ában a törvényhatósági városoknak adott azon kedvezmény clapján, mely szerint az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatnak, a város által önkormányzati joga alapján behozott községi közszolgáltatás, a melynek követelhetésénél és szolgáltatásánál kizárólag az a jogszabály, amit az ezen szolgáltatásokra alkotott szabályrendelet rendel. Miután pedig az alapítvány sem állítja, hogy a vonatkozó szabályrendeletek alapján ezek alól mentesség illetné meg, ezekre vonatkozólag a mentességet annál kevésbé igényelheti, mert ezek nem egyszerű tributumok, — márpedig az alapító levél erről szól — hanem mint a vízbér és szemétfuvarozási díj, a város által nyújtott külön szolgáltatások megtérítése, ezért ezekre vonatkozólag az alapítvány viselési kötelezettségét a községi adó s városi útadóra vonatkozólag fölsorolt indokokon felül még ezekből az indokokból is meg kellett állapítani. Ezek szerint a közigazgatási bizottság törvényellenesen határozott, amidőn az alapítványnak a községi adó s a 36.801'894, sz. m. kir. kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében ennek jellegével bíró városi útadó, valamint vízbér, szemétfuvarozási díj és házbérfillér alól állandóan élvezett mentességét fenntartotta, ezért a határozat ellen intézett panasznak helyt adni, s az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint határozni kellett. Kelt Budapesten a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1908. évi június hó 24. napján tartott üléséből. Wlassics (Gyula) elnök Tóth Dezső előadó h. 10. Pécs szab. kir. város tanácsától ad 163/1910 Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A pécsi püspök úr azzal a megkereséssel fordult városunk közönségéhez, hogy: I. A pécsi püspöki joglyceumnak és a hozzátartozó összes ingatlanoknak mindennemű városi adótól való mentességét - úgy, miként a múltban volt - újabb határozattal állapítsa meg.