Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

4. A törlesztéssel visszafizetendő lyceális alapítványok egy részét képező 134.250 K tőke után az eddig fizetett 6 % kamat örök időre biztosíttassék olyképp, hogy a kiállítandó oklevél utján az eshető kamatkülönbözet al évi előirányzatba a város pénztára terhére felvétessék. Nagy szótöbbséggel hozott határozattal ama indítvánnyal szemben, hogy a lyceális alap tartozása fenntortassék, elrendeli a törvényhatósági bizottság, hogy ezen kölcsönből vissza­fizettessék. Egyhangúlag helyeslőleg tudomásul veszi a város tanácsának azon intézkedését, hogy a most a—d pontok alatt említett kölcsönöket a város közönsége érdekében f. é. mártius 1-étől felmondotta. Egyhangúlag elhatározza a közgyűlés, hogy ezen törlesztéses kölcsönnel visz­szafizetendő lyceális alapítvány egy részét képező 134.250 K tőke után az eddig fizetett 6 %-os kamatot, továbbá a joglyceumi tanárok fizetésének feljavítására évenként fizetett 1740 K-t öröik időkre biztosítja, olyképp, hogy a kiállítandó alapító-oklevél útján az eshető kamatkülönbözetet és a fizetési pótlékot az évi előirányzatba a város pénztára terhére fel­venni elrendeli. 10 4. Méltóságos Püspöki Helynök Úr! Folyó évi 1469. sz. a város közönsége által visszafizetett Szepesy-féle lyceális alapítvány tökéje után 1902. évi október hó 15-től 1903. évi december 31-ig felmerült 4124 Kr 66 f ka­matkülönbözet megfizetése iránti nagybecsű megkeresésére van szerencsém tiszteletteljesen értesíteni, hogy az bennünket valóban meglepett azon oknál fogva ugyanis, hogy kamatkü­lönbözet az egész 1903. év folyamán nem kéretett, és így 1904. évi költségvetésünkbe nem vettünk fel semmit ezen a címen, azon hiszemben voltunk, hogy az alap akként lesz kezelve, hogy kamatok pótlására nem szorul. Még jobban meglepett azonban bennünket az összeg nagysága, mert néhai megyés püs­pök úr 17 egy régebb kijelentése alapján azon esetben is, ha a pótlás szükséges, csak 1 %-ra számítottunk. Az egyházmegyei alapítványi pénztárnak s az annak élén álló vezető férfiaknak a város iránt minden időben tapasztalt jóindulata, és a'zon törekvés, amellyel a város ügyeit felkarolni és támogatni vetélkedve siettek ugyanis azon meggyőződést érlelte meg bennünk, hogy e!zen visszafizetett pénz első sorban fog kölcsönökbe elhelyeztetni, hogy ilyképp a város terhei ne rúgjanak túl magas összegre, vagy ha már nem sikerült ezen 134.250 K-ból egy és fél év alatt egy fillért sem elhelyezni, az üzleti pangás, stb. foly­tán, még az a kérdés merül fel előttünk, mért nem lett az fundált értékpapírokba fektetve, amelyeknek vásárlására az idő többször elég kedvező volt. De abban a kétes hiedelemben is voltunk, hogy a pótlás összege nem ezen egy tőkének jövedelmezősége után fog kiszámíttatni, hanem az egyházmegyei alapítványi hivatal keze­lése alatt álló összes tőkéknek kamatozására egy kimutatásban fog foglaltatni, s ebből az összes tőkék után elért átlagos jövedelem fog kiszámíttatni, mely néhai megyés püspök úr állítása Szerint is legalább megfelel 5 %-nak, mert hisz, ha az egyházmegyei alapítvá­nyi hivatal a kedvezőtlen viszonyok folytán még sokáig el nem helyezheti ezen összeget, el­sősorban esetleg a régebben begyűlt készleteket kívánná elhelyezni, és ha nagyobb biz­tonság kedvéért jónak fogja találni ezen alaptőkét valamely világbankban 2 %-ra elhe­lyezni, akkor a város közönsége e szerint ráfizethetné a 4% különbözetet is. Minthogy pedig a város közönsége a Lyceummal szemben már többszörösen nagylelkű­ségének bizonyítékát adta, úgy az adómentesség meg nem vonatott, az 1740 K évi segély meg nem tagadtatott, nehogy az ezen alapítványi tőke kamatkülönbözetére nézve az ala­pító oklevél kiállítása előtt elkedvetlenítették, a város jól felfogott anyagi érdekében szük­ségesnek tartjuk, hogy ezen kérdések előzetesen s kimerítően tisztáztassanak. Minthogy pedig ezen alapítványi tőke kérdését Híletőleg határozni az alapító oklevél ér­telmében egyedül az arra hivatott bizottság illetékes, ennélfogva Méltóságodat tisztelettel­jesen megkérjük, miként ennek összehívása iránt intézkedni méltóztassék. Alázatos szolgája Nendtvich polgármester Az 1904. VII. 15-én tartott tanácsülésből. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom