Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

Witt Jánossal kapcsolatban említettük már az 1831. szept. 19-i káptalani ülés zenei vonatkozásait. Wolf és Vilfling meghalt. Különösen Vilfling halála érzékeny veszteség, tekintélye lehetett nemcsak a muzsikusok, hanem a káptalan előtt is.

1

'

3 Kik pályáztak az elhunyt zenészek helyére? Schrempf J., aki hegedült és brácsázott, említi, hogy 8 éve és egy hónapja nemcsak vasár- és ünnepnapon, hanem máskor is az itteni székesegyház szolgálatában ingyen közreműködött, amelyett egy nyilatkozatában Lickl is megerősít. Schultz József ,,Pétsett tartózkodó muzsikus" kijelenti, hogy „mind éneklésben, mind akárminemű muzsika eszköznek forgatásában annyi tapasztalásom vagyon, hogy azt próba tételem által mindenkor meg mutattni bátorkodom". A már dolgozó zenészek közül Werb, Schöbel, Schmidt és Witt pályázik magasabb fizetésért.

1

'

4 A nagyprépost kérésére Lickl javaslatot tesz, amint azt Wittel kapcsolatban említettük.

175 Mellékletként közli az együttes összeállítását. Itt tudjuk meg végre, ki milyen hangszeren játszik: „Két szopránista Két altista : Két tenor: Két basszus: I. hegedűk: II. hegedű : Két trombita : Két orgonista: Nagybőgő : Gordonka : Regens chori : König Károly, Gungl János Gruzling József, Schotman (?) Weinhart János és — Hencz Ignác, Werb János, kisegít Hiebel Ignác Sturm József nekik kell váltani oboára, fuvolára, klarinétra és fagottra. Rotsák János Gruzling Alajos és Cseppán György és Novier János Schmidt Péter és Werb János (König beteg) Schöbel Antal Tóth József Ö (Lickl) hol orgonista, majd hegedűs és gordonkás, azután tenorista, de basszista is, ahogy a szükség megkívánja. Mindez a hiányokból és betegségekből adódik. Az énekesfiúk között ismerős neveket találunk. König Károly és Gruzling József, a zenekarban dolgozó tagok fiai. Gungl János 1818-ban született, kalandos vándorlás után 1858-ban újra visszatér Pécsre, és tevékenyen részt vesz a város zenei életében.

1 '

fl Az egyik trombitás Cseppán (Cseppa) György is új. Figyelemre méltó Lickl enyhén maliciózus megjegyzése önmagáról. Pedig a pécsi zenekar ezzel a felállással már igen sok művet tudott hűen megszólaltatni. Mindenesetre Lickl még mindig azt a 18. századi muzsikust képviseli, aki bárki helyett szükség szerint „beugrik". Javaslata alapos és diplomatikus. Elsősorban persze a már dolgozó tagok előmenetele fontos számára: „1. Werb és Schöbe! éveken át végzett szolgálatáért egy-egy negyed emelést kapjon, amivel elérik a teljes fizetést. 2. Schmidtnek, minthogy egy ideje mindkét beteg orgonista helyett dolozik, e szorgalmáért két vagy háromnegyed fizetéssel kell jutalmazni. 3. (Wittről szóló javaslatot már ismerjük.) 4. A még fennmaradó fél fizetésérc egy tenoristát kellene felvenni, így a jelenlegi zenekar a legszükségesebb tagokkal rendelkezne." El is fogadják ezt, a káptalan az új fizetéseket 1831. okt. 1-től folyósítja.

1

'

7 Minthogy a tenorista állását nem töltötték be, októberben hárman is pályáznak erre. Valamennyien már kisegítettek többször a zenekarban. Kulka János a magisztrátustól hoz bizonyítványt, amely szerint már négy éve „Klawiermeister" Pécsett, számtalan órát ad fáradhatatlanul naponta, mellette hegedül, brácsázik, nagybőgőzik, de ha kell orgonál is. Veszély Eduárd János is pályázik, hosszú kérelmében meditál a Mindenható szándékairól, majd elmondja, hogy már 4 éve ingyen segít