Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

helyi szerveké fokozatoson csökkent, majd az utolsó években teljesen megszűnt. A lakosságot valamennyi igazgatási szerv magára hagyta. Passzív ellenállásuk legfeljebb az ellenvélemény kifejtésére, a tények rögzítésére szorítkozott. Nemcsak a helyi, területi és országos szervek felfogása különbözött egymástól, hanem az azonos kategórián belül is számtalan verzió létezett a megvalósítás módjára. Nem volt egységes a központi szervek fellépése sem. Intézkedésükben, elsősorban a miniszterelnökségben, érezhető a külpolitikai helyzet hatása, de a feladatnak feltétlen megfelelés igénye is. A miniszterelnökség felfogása mérsékeltebb volt mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumé, de rájuk hatással nem volt, visszajelzés esetén azok elképzelésének megfelelően lépett fel. A szervezési eljárások a kezdeti (viszonylagos) liberalizmustól mind jobban eltértek, egyre erőszakosabbá váltak. Amíg csak a konszolidációs igények jelentkeztek, addig a szervezés módszere árnyaltabb. A központi igazgatási szervek csak igényüket, elképzelésüket közölték a tényleges szervezést végző helyi szervekkel, elsősorban a főispánnál. A helyi igazgatási szerveknek, iskolai önkormányzatoknak módjuk volt a döntések kialakítását befolyásolni. Hallgatólagosan ezt a helyzetet a felsőbb szintű hatóságok tudomásul vették. Már ekkor is megfigyelhető azonban az oktatásigazgatási szervek és a helyi képviselőtestületek, önkormányzatok szembenállása, de ez a felszínen még nem jelentkezett. A pángermán orientáció erősödésekor a módszer egyre erőszakosabb, egyre durvább lett. Elmélyült a helyi és a központi igazgatási szervek, valamint az oktatásigazgatási szerveknek az előbbiekkel szembeni ellentéte. Nyílt szakításra került sor, melynek eredményeként a gyakorlati szervezést is a központi szervek, elsősorban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a területi oktatásigazgatási szervek végezték. Nevükhöz fűződik az eljárás merevsége, a népszámlálási adatoknak a döntéseknél történő egysíkú alkalmazása, a mechanikus szemlélet, mely a helyi, lakossági, szülői igényeket is figyelmen kívül hagyta. Nem voltak meg a nemzetiségi oktatásnak sem az anyagi és személyi feltételei. Nem volt elég tanterem és megfelelő számú és képesítésű pedagógus. Ez a szervezés lassúságának egyik okaként is felfogható. A későbbiekben a szervezés felgyorsulása egyre inkább meghaladta az anyagi és személyi feltételek növekedésének ütemét. Különösen élesen jelentkezett ez az 1940-es években, amikor számtala'n községben egyszerre magyar; német; horvát, szerb vagy sokac tannyelvű oktatásra tértek át. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium mindezeket a hiányosságokat államsegéllyel igyekezett enyhíteni, de az új tanítói állások megszervezésére, új tantermek építésére az államsegélyt többnyire csak ígérni vudta. JEGYZETEK Va dr. Bellér Béla: A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon a legújabb korban. Baranyai Művelődés 1973/4. szám. Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. Kossuth Könyvkiadó 1978. '/b A Tankerületi Főigazgatóság és a Tanfelügyelőség vonatkozó iratanyagát 1944. március 18-án, a német megszállás előestéjén megsemmisítették. Orsós László személyes közlése. 2 Az I. sz. melléklet elkészítésénél a következő forrásokat vettük figyelembe: Baranya megyei Levéltár Főispáni bizamas iratok 181/1924. főisp.; 192 '1924. bíz.; 193/1924. biz.; 120/1925. biz.; 175/1925. biz.; 185/1925. biz.; 1791927. biz.; 180/1927. biz.; 221/1927. biz.; 100/1928. biz.; 146/1928. biz.; 50/1929, biz.; 190/1929. biz.; 197/1934, biz.; 126/1937. biz.; 196 1937. biz.; 20/1938. biz.; 198/1938. biz.