Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Csokonai irodalomtörténeti helyéről, Kovács Sándor: Jókai magyarságáról, Madách történelemszemléletéről, Faggyas Jolán: Vörösmarty pesszimizmusáról írt kisebb tanulmányait kell megemlíteni. A világirodalmat és a kortárs irodalmat képviselik Thienemann: Hölderlin, Petróczi István: Dosztojevszkij, Ballá Borisz: Gabriel Marcel francia filozófus és drámaírót bemutató írásai. A külföldi —magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok szervezőjének és kutatójának Birkás Gézának előadásai is helyet 'kaptak a Pannoniában. Weöres Sándor bölcsészdotori disszertációja, A vers születése itt jelent meg először. Az alkotáslélektani, művészet-szociológiai tanulmány megírására — Csorba Győző szóbeli tájékoztatása szerint - Halasy-Nagy József bíztatta a fiatal 'költőt. Halasy-Nagy jó szerkesztői és pedagógiai képességét bizonyítja, hogy ilyen doktori disszertációt nemcsak elfogadott, de egyenesen megbízást adott rá. A magyar és a világirodalomban egyaránt kevés írást találni a vers megszületésének belső motivációjáról, a költői műhelymunkáról. Talán csak Paul Valéry oxfordi előadásaiban, Majakovszkij: Hogyan készítsünk verset? c. írásában, Kosztolányi: Nyelv és lélek kötetében találunk még hozzá hasonló nagyságú költőtől műfaji példát. Ugyancsak Halasy-Nagy adott megbízást Várkonyi Nándornak, hogy a 30-as évek sikeres polgári íróiról készítsen tanulmányokat. ,,Engem Halasy-Nagy tanulmány-sorozat írására szólított fel az akkoriban legnépszerűbb írókról, szigorú bírálatot kérve, tekintet nélkül a népszerűségre, sőt inkább annak ellenében. így látott napvilágot három dolgozatom Harsányi Zsoltról, Márai Sándorról és Zilahy Lajosról, a többi tollban maradt, mert a bölcsészeti kart 1940-ben megszüntették".'

3 Harsányi Zsoltról 1939-ben ezt írta: „Georges Ohnet-k, Erdős Renéek, Ellilor Glynek szoktak így megihletődni saját előadásuk kellemétől, hevületbe ejtve oizonyos »háztartásbeli« olvasóréteg képzeletét. . . Harsányinak csak annyi a köze a polgársághoz, hogy vágyálmait vetíti festett egekre, sőt néha azt az érzést kelti, nogy bizonyos élő anakronizmust jelentő rétegek sznobságának hízeleg". Zilahy _ajos munkáit egyenetlennek tartja, Márai Sándor szűk polgári szemléletét ítéli el. A folyóiratban a pedagógiai tanszéket Bognár Cecil két tanulmánya képviseli - A rossz ember lélektana, A nőnevelés —, valamint Barankay Lajos: A magyar reneszánszkor felsőoktatása. Ez utóbbiból megtudhatjuk, hogy mi az eredete a „tres faciunt collegium" mondásnak. Érdekes felmérést készített el 1937-ben a filozófiai tanszék Halasy-Nagy kezdeményezésére. Kérdőíveket küldtek a magyar egyetemistáknak. A kérdéscsoportokat úgy állították össze, hogy kiderüljön milyennek látják hazájuk és a maguk helyzetét, mennyire tájékozottak a világeseményekről. A kérdések nem egyszavas válaszokat igényeltek, hanem gondolkodásra és véleményük megformálására késztették a válaszadókat. „Mit jelent önnek Magyarország? Hogyan látja a magyarság szerepét a nemzetközi életben? Kikhez kellene csatlakoznunk és miért? Hogyan gondolkodik az idegenek magyarországi látogatásairól? Mit gondol az elszakított területek magyarságáról? Milyen véleménnyel van kortársairól? Általában az ifjúságról?" Egy másik kérdéscsoport a hivatásválasztás indítékairól, a hivatás és a munka értékéről vallatja az ifjúságot. A szétküldött kérdőívek közül 129 érkezeti vissza, értékelésüket Makay Gusztáv végezte el és közölte le a lapban 1939-ben A magyar fiatalság a sorskérdések előtt címmel. Az elemzés lényege: a 30-as évek fiatalsága meglepően tájékozatlan volt a politikában, vagy nem volt hajlandó nyilatkozni. A német orientációt általában nem helyeselték, de csak 15-en láttak veszélyt ránknézve a pángermán törekvésekben. Pályaválasztásukban - 60%-