Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

megjelent 4 füzetet az egyetem 3500 P-vel támogatta. Hozzászámítva ehhez a Du nántúl nyomda évi 5 ívét, — értékét Birkás Géza 400 P-vel számolta — az a három évre további 1200 P, összesen tehát 4700 P-ből gazdálkodott a szerkesztő. Az előfizetésekről csak három évben, 1939—41-ben tudunk biztosat (L. 55., 56. jegyzeteket). Jelentős összeggel nem járultak hozzá a bevételekhez, mert ellentétben a borítón feltüntetett 20 P-vel szemben, a jogi személyek is csak 10 P előfizetési díjat fizettek. 1941 után a város már nem támogatta a folyóiratot. Anyagi erejét lekötötte a Sorsunk.'

2 Valószínűleg maga az egyetem is támogatta az új folyóiratot. Erre utal a Questura-anyagában talált három adat: a 125/1941-42. tétel, a 243/1942-43. tétel és a 118 1943-44. tétel alatt esetenként 200-200 P-t utaltak át a Janus Pannonius Társaság támogatására a rendelkezési alapból. Ilyen kiutalás korábban nem történt. 7. A PANNÓNIA OLVASÓI három körből kerültek ki: az egyetemi intézetekből, a bel- és külföldi társegyetemekről, kevés számú egyéni előfizetőből, ill. a baráti egyesület tagjaiból. A társegyetemek — Róma, Halle, Würzburg, Debrecen, Budapest, Szeged — cserepéldányként kapták,

,! a baráti egyesület tagilletmény fejében Küldte szét. Hová jutott el a lap, erre vonatkozóan 1939 előtti időről semmilyen adat nem került elő, Kerényi Károly felszólalását kivéve. 1939-ben tettek először lépéseket előfizetőtoborozásra és nyilvános árusításra. A Baranya megyei Levéltárban erről az évről két irat is előkerült. Az egyik a dunántúli középiskolák jegyzéke, a másik az IBUSZ Hirdetési és Hírlaposztályának válasza egy nem csatolt levélre. A válaszlevél szerint az IBUSZ Pécs, Debrecen, Szeged, Budapest pályaudvarain és budapesti zárt pavilonokban árusításra átveszi a lapot, ha az egyetem a leírt kötelezettségeket elismeri és vállalja/''' A szerződés visszaigazolás után lépett volna érvényre. Nem állítható, hogy létrejött a megállapodás, mert ebben az esetben a folyóiraton fel kellett volna tüntetni az eladási árat, 3 P-t, de ez soha nem történt meg. A folyóiraton csak előfizetési díj található, füzetár egyszer sem. Csak három év adatával rendelkezünk arról, hogyan osztották szét a füzeteket. 1939-ben cserepéldány 50, tiszteletpéldány 90, előfizetői 70, tartalék 90."'"' 1940-ben 64 előfizető volt, - ebből 23 egyéni, - 1941-ben pedig 53.'"' Amikor Gorka Sándor átvette a lapot, 800 példányban akarta megjelentetni a Janus Pannonius Társasággal közösen.

3

' Az együttműködés nem valósult meg, s ezután a példányszám emelését nem indokolta semmi. Olvasótoborzással már nem is kísérletezett. 8. SZERKESZTŐK. A folyóirat kilenc év alatt egymást váltva, - vagy többen együtt -, öt szerkesztő kezében volt.'

8

. 1935—36-ban az alapító szerkesztő szerepel a címlapon: KOLTAY-KASTNER JENŐ 1892. február 12-én született Magyardiószegen, jelenleg Szegeden él. Középiskoláit Zsolnán és Kecskeméten, az egyetemet Budapesten végezte. Az 1913-14. tanévet állami ösztöndíjjal a párisi Sorbonne hallgatójaként töltötte. Először középiskolai tanár volt Budapesten, majd 1924-ben elfogadta a pécsi egyetem meghívását az olasz intézet élére. 1936-40 között Rómában volt, mint a Római Magyar Intézet igazgatója. Az 1940,41-es tanévtől a szegedi egyetemen professzor 1968-