Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

ros kulturális életében. Az irodalmi tanszékek alkalomszerűen irodalmi matinékat és estéket szerveztek. Thienemann Tivadar, Tolnai Vilmos és Birkás Géza fejtett ki jelentősebb tevékenységet." Meglehetősen sokára, csak 1939-ben sikerült Birkás Gézának egységes keretet adnia az elszórt, alkalomszerű ismeretterjesztésnek az ,,Ad Astra" előadássorozat megindításával. Céljáról a Pannónia folyóirat Krónika rovatában olvashatunk: ,,Eddig hiányzott a rendszeres alkalom arra, hogy az egyetem tagjai szellemi kapcsolatban álljana«k a város -közönségével és tájékoztatást nyújtsanak az intézetekben, klinikákon, laboratóriumokban folyó munkáról. . . Előadásai, bár a művelt laikus számára szólnak, különbözők lesznek a Pécsett eddig rendezett népszerű előadásoktól, részben azáltal, hogy egy fokkal magasabb előismereteket vesznek alapul. De különbözni fognak a másutt szokásos »szabadegyetemi« előadásoktól is, mert céljuk, hogy a tárgyalt témán át magát az előadót is bemutassák, legfontosabb művével."

12 3. IRODALMI TÖREKVÉSEK PÉCSETT ÉS A MINERVA. Több kísérlet történt irodalmi társaság és folyóirat alapítására, de megvalósulásáig vagy el sem jutottak, vagy rövid fennállás után elsorvadtak. 1920. január 18-án a Pécsi Jogakadémia dísztermében megalakult a „Pécsi Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság" Késmárky István jogakadémiai igazgató elnökletével. Folyóiratot is adtak ki, a „Vasárnapi Lapok"-at. A társaság és a lap 1922-ig állt fenn. Ugyancsak a 20-as években jelentek meg Kondor (Regős) László — Csuka Zoltán „Krónika", Sásdi Sándor „Új írások", Péter József „Muskátli", Várkonyi Nándor „Symposion" c. néhány számot megért lapjai. A másik irodalmi társaság a 20-as évek közepén az egyetemen alakult, Tolnai Vilmos vezetésével. Ez volt az első „Batsányi Társaság". Tagjai Kardos Tibor, Holler (Bajcsa) András, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kováts József, Patkós György. Lapjuk a „Dunántúli Helikon" címet kapta volna, ha megjelenik. Kolozsvári Grandpierre Emil így emlékezik rá vissza: „Pécsi baráti társaságunkban ekkor fogant meg a tekintélyem. A társaság egy időre Batsányi társaság néven vált - igen szűk körben — ismeretessé. Tagjai csaknem valamenynyien költőnek, írónak készültek, olykor szerepeltek egy-egy előadáson, műveik azonban nem jelentek meg nyomtatásban, a Pécsi Naplót ostromolták többek között, ahol akkoriban Sásdi Sándor is dolgozott. Én nem próbálkoztam a nyilvánosság elé jutni. . . Patkós Gyurka, ű Batsányi társaság egyik tagja, mint később kiderült nagy vagány, nyomára jött valamilyen sikkasztási ügynek, s így szerezte meg — a hallgatás fejében — azt a színházi lapot, amelybe a Társaság valamennyi tagjától anyagot kért. Kapni egyedül tőlem kapott, háromnégy tárcát küldtem neki Páviából."

J:í Nemcsak az egyetemen, a városban élő irodalomszerető és értő emberek is életképes irodalmi társaság megalakítását tervezték. Várkonyi Nándor és Lovász Pál fáradhatatlan szervezői voltak az ügynek. Törekvéseiket csak 1931-ben koronázta siker, amikor a Pécsről elszármazott sikeres író, Surányi Miklós megnyerésével és elnökletével megalakult a Janus Pannonius Irodalmi Társaság. „A város irodalmi élete ma két sugár körül kristályosodik: a Janus Pannonius Társaság és az egyetem körül" írta Makay Gusztáv.

1

'

1 Folyóiratot csak tíz évvel később adtak ki, hogy miért, az összefügg a Pannónia történetével. Ha a megjelenési lehetőséget tartjuk mérvadónak és nem a címlapon szereplő kiadót, akkor tulajdonképpen 1923 óta volt folyóirat a városban, ill. az egyetemen. Ez a „Minerva", amelyet a pécsi egyetem bölcsésztudományi karán szerkesztettek. . . A német intézet igazgatója, Thienemann Tivadar még 1922-ben Budapesten megalapította a Minerva Társaságot a szellemtudományok ápolására. 1922ben megindította a társaság lapját is .Pécsett szerkesztette a német intézetben, de néhány szám kivételével budapesi nyomdában állították elő. A Minervában sokan írtak a pécsi egyetem tanárai közül, többek között Halasy-Nagy József', Kornis Gyula, Tolnai Vilmos, Weszely Ödön. Kardos Tibor véleménye szerint a „Minerva