Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez

11 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci I. számú akvi kerület 1908. évi házassági anyakönyvének 178. bejegyzése. A menyasszony lakóhelye: Miskolc, Városházatér 5. (ma Tanácsház tér). A házasságkötő Krizsanovszky József, anyakönyvvezető-helyettes volt. 12 Bm. L. A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola iratai 1914. 13 A mai testnevelés órákat akkor torna órának nevezték. Vi Bm. L A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola értesítője 1908—1909. Ifjúsági Daloskör 67-68. p., Ifjúsági könyvtár 69—71. p. Közölte Czink Lajos igazgató. Készült Madarász Béla Könyvnyomdájában, Pécsett, 15 Uo. 67. p. 10 Uo. 70, p. 17 Bm. L. Pécs város I. számú akvi kerületének 1908. évi születési anyakönyvének 973. bejegyzése. A bejegyzés ideje: 1908. november 22. Az apa: Fehér Sámuel, kereskedelmi iskolai tanár, 26 éves, izraelita. Az anya: Spiegel Erzsébet, 23 éves, izraelita. Lakhelyük ekkor: Pécs, Ferencziek utca 37. (ma Sallai Imre utca). Később a Zrínyi utca 1. szám alá költöztek. 18 Bm. L. A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola iratai 1914. A bizottság 1909. május 17-én hozta meg határozatát 100/11. 797. szám alatt. 19 Uo. 20 Uo. A tanári oklevél száma: 4031. 21 Uo. 22 Bm. L. Pécsi Napló 1910. október 2. ,,A Nyugat Felolvasó estélye" A Nyugat című lap 1908. január 1-én indult hódító útjára. 1941-ben, Babits Mihály halálakor megszűnt, de egy hónapi szünet után Magyar Csillag néven, a régi formában ismét megjelent, egészen a német megszállás kezdetéig, amikor a lapot eddigi radikális hangvételéért betiltották. 23 Bm. L. A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola iratai. 1914. 24 Erdődi Gyula: Fehér Sándor, a tanár, Baranyai Művelődés 1977/111. 130—135. p. 2o A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola 3 évfolyamú volt. 26 A pécsi Felsőkereskedelmi Iskola értesítője 1910-1911. Közölte Schindler József. Nyomtatták Madarász Béla könyvnyomdájában, Pécsett, 22. p. 27 Uo. 90. p. 28 Uo, 22, p. 2Í) Uo. 50. p. 30 Uo. 63. p. 31 Uo. 65-68, p. 32 Uo. 65. p. 33 Uo. 68. p. 34 Bm. L Pécs Polg. m. ir. 21759/1912. s.Z. 35 A törvény azok illetőségét állapította meg, akiknek magyar állampolgársága kétségtelen volt. 30 Bm. L. Pécs Polg. m, ir. 8440/1911. sz. 37 Bm. L. Pécs Polg. m. ir. 21759/1912. sz. Az illetőségi bizonyítványt Lőcsén a 328, szám alatt kapta meg. 38 Műveinek jegyzéke: FANNI HAGYOMÁNYAI ÉS A NOUVELLE HELOISE Pécs, 1909. CSILEKNÉ MEGHARAGSZIK (A Hét - Társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny - heti'|ap r- Szerkesztette : Kiss József Bp. I. 19/1157. szám 1912. május 12. 298-300 p. (A folyóirat 1889. december 24-én indult útjára. 1917. áprilisától Rózsa Miklós szerkesiztette. A novella az anya és gyermeke mérhetetlen nyomorát ábrázolja. ZSIDÓ A HEGYTETŐN. (A Hét - I. 23/1161. szám 1912. június 9. - 366-368. p. Fehéi Sándor maga is zsidó volt, így helyzeténél fogva jól ismerte annak a zsidóságnak a problémáit, akiknek egyik ágáról az elbeszélés is szól. Száraz György: Egy előítélet nyomában című munkájában (Magvető Kiadó Bp. 1976. Gyorsuló idő sorozat 204—212. p.) Ennek a problémának a tárgyalásakor rámutatott arra, hogy ez a zsidó értelmiség fogékony volt a koreszmék iránt, részt vettek a polgári radikalizmus harcaiban, tagjai voltak a Galilei-körnek, a Társadalomtudományi Társaságnak, újságot, folyóiratot szerkesztettek, harcos cikkeket írtak. Elősegítették a Tanácsköztársaság győzelmét, annak leverése után sokuknak menekülniük kellett. BORIS (Új Idők — Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap. Szerkesztette: Herczeg Ferenc. Bp. XVIII. évfolyam 1912. június 23, 660-662. p.) A folyóirat 1894, december 16-án jelent meg először. A novella sajátos szemszögéből ragadja meg az 1910-es évek Magyarországán a cselédek tarthatatlan helyzetét. A 'MESTER ÍA Hét - II. 29/1167. szám 1912. július 21. 463-465. p.) A novella a tanítók feladatairól, a nép felvilágosításáról, neveléséről szól. 19. B. Helytörténetírás 1979 289