Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez

,,A Diák" május 15-i száma nagy terjedelemben foglalkozott Ady Endrével, költészetével, munkásságával. Az ,,Ady hazafias lírája" címmel megjelent írásnak önmagában is nagy jelentősége volt, s ha ehhez hozzávesszük, hogy a diákság az alig néhány hónappal eiőbb elhalálozott költő nevét írta küzdelmeinek zászlajára, a merész hangvétel érthetővé válik. A három részre tagolódó értékelést valószínűleg Fehér Sándor és Csuka Zoltán írták."' „Kialudt a magyar népből a nemzeti öntudat. Nagy szép közös eszmék nem foglalkoztatják őket. Mindenki csak vegetál. Az államügyek iránt való érdeklődés megszűnt. Az erre való energiát felemészti a pártpolitika, a felekezeti türelmetlenség. Politikai életünk körforgás, egyforma nótát fújnak már évek óta. Pedig megmozdult már alattunk a föld, valami félelmetes morajlás hallatszik nyugat felöl, mely egyre jobban közeledik. Más idők járják már mint régen. Feljött az égre a szocializmus vörös csillaga, mely szabadságot, egyenlőséget, s testvériséget sugároz alá. Tért hódít az ész uralma, a nyers történelmi materializmus. Döntögetik már az új eszmék Dévény alatt a kaput. A történelmi középosztály a papság vezetésével meghökkenve visszahúzódik képzelt jogainak bástyái mögé, s onnan intézi dühös támadásait az új eszmék hirdetői ellen. Hazafiatlanoknak, erkölcsteleneknek mondja őket. Az új tábor pedig reakciós maradi névvel tiszteli meg őket. Közéletünkben a széthúzás üli orgiáit. — Az idegek állandó feszültsége, az érzelmek folytonos erősbödő disszonanciája közben elvész a hit, beáll a csüggedés, kiábrándulás az életből. Ilyen volt a forradalom előtt a mi beteg féreg által rágott magyar élelünk. Milyen költészet született ebből a letargiából, ebből a nemzeti nemtörődömségből. Ady hazafias költészete Ady nemcsak a ,,Léda Asszony"-nak írt ódákat és dicshimnuszokat, ő nemcsak a halál rokona, hanem elsősorban a nemzeté, a magyar nemzet lelkéből lelkedzett poéta. Tele fájó kesergő, tenni vágyó nemzeti szándékkal. A közönség ezt az Ady-t legkevésbé ismeri. Talán egyáltalán nem. [gy hát Ady szimbólumokba öltöztetett nemzetiességét, tennivágyását sem ismertük meg, Be fogom mutatni Ady-t mint hazafit. Nem tudományos értekezőként, csak egyszerű képmutogatóként. 1906-ban jelent meg az „Új versek". 14 vers van benne, olyan, amelyben a kesergő hazafi énekel. Első ,,A hortobágy poétája". Bánatos búskomor dal a kunsági legényről, ki ,,kínzottja sok-sok méla vágynak". Alkonyatok és délibábok megfogták százszor a lelkét. De ha virág nőtt a szívében, csorda népek lelegelték. A vers magát a poétát szimbolizálja, hiába akar a nemzetén segíteni, nem tud, mert nem engedik. Arany a Csaba előhangjában felsóhajt: ,,Bevégezetlen élet, bevégezetlen munka", s hány ilyen élet hány ilyen munka ezt érzi Ady is, megrokkant lábbal a magyar mocsárban állván, mikor így kiált fel: Nagyrokkanásom* kinek se fájjon, Nem első hullás ezen a tájon Ki magyar földön** nagy sorsra vágyik, Lalla, lalla, Rokkanva ér el az éjszakáig. * Az egykori sajtó rosszul közölte — Helyesen: Nagy rokkanásom ** Helyesen: tájon Hasztalan kiált a magyar néphez, elhangzik szava a pusztába, nem visszhangzik rája a föld. E föld a lelkek temetője Vagy nézzük a következőt: Ciprusos, árva temetője, Óh, ez a nagy sivatag, Sok vér ömlött itt valaha Óh, ez a magyar Puszta, S maggyilkos méreg lett belőle. Szárnyaimat már hányszor Itt azok éltek, kik nem éltek, Sározta, verte, húzta. A legkülömbek sose éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek* * Az egykori sajtó rosszul közölte: A 8 sor több versszakból lett szerkesztve. Mind a 14 versnek ez a hangulata, domináns szólama. Hiába jön haza álmaival, elűzi a földje, „nem kellenek itt magtalan álmodók." — Mindenütt gúny és meg nem értés fogadja. - A kritika buta nagy hangon utasítja vissza a „nyugatost". A közönség paródiákból ismeri