Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez

Egyik regényfordításáról tudósította baranyai sajtó: „

Anatole France-nak e finom mélabúval, meg-megrezzenő érzelmességgel és itt-ott felcsillanó iróniával megírt költői regényét nagy művészettel fordította magyarra Fehér Sándor, városi Felsőkereskedelmi Iskolánk tanára. Az eredeti szöveg sok finomságát könnyed s eleven tollal győzte le, sokszor újrakcltve a nehezebb részeket és még se vétve soha a hűség s pontosság követelményei ellen. A fordítás irodalmunknak nagy nyereménye. A könyv gyönyörű kiállítása a békéscsabai Tevan-nyomda ízlését dicséri."

/;> Az 1918/1919-es tanévben franciát, kereskedelmi levelezést, gépírást, magyar nyelv és irodalmat tanított, valamint a felső B) osztályfőnöke és az önképzőkör vezetője volt.'

0 Kidolgozta az iskola belső nyilvántartása számára az idegen nyelvek tanításának módszereit, amely a tanári kar körében igen nagy sikert aratott.

77 Megbízást kapott az elesett hősök emlékére gyűjéssel egybekapcsolt gyászünnepély megszervezésére és a közreműködésre. Az ünnepély december 2-án zajlott le.

7

* 1918. november 14-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták Pécs városát.'" A Felsőkereskedelmi Iskola 1918. december 2-án tartott tanári tanácskozmányi üléséről felvett jegyzőkönyvben a következő olvasható: „Az igazgató, a saját, valamint a tanári testület és a tanuló ifjúság nevében a legélénkebb tiltakozásának ad kifejezést a megszálló szerb csapatok azon szándéka ellen, mely Pécs városának Jugoszláviához való csatolását célozza. A tanári kar elhatározza, hogy minden körülmények közt kötelességét továbbra is teljesíti és helyén marad, de a szerb csapatok jelzett törekvése ellen, a legerélyesebben tiltakozik."

80 Ugyanezen az ülésen Fehér Sándor lemondott az Igazgató-bizottság jegyzői tisztségéről. Az iskola Baross Gábor önképzőköre november 20-án megünnepelte az őszirózsás forradalom győzelmét. Az ünnepély hangulatát nagymértékben emelte Fehér Sándor lebilincselő, érdekfeszítő előadása, amit szűnni nem akaró taps jutalmazott, sőt a jelenlévők úgynevezett ,,Pac" tapsot is „leadtak", amit a diákok csak akkor csináltak, ha valami nagyon tetszett nekik.

81 Ebben az évben az önképzőkör keretén belül francia társaság is alakult vezetésével, amelynek munkájában fordítások, szavalatok, szabad előadások és beszédgyakorlatok szerepeltek. A kör elhatározta, hogy a tanévben „A. Daudet: Le petit chose" című művét fogja fordítani.'

12 1918. október 10-én megalakult a pécsi nevelő-munkások szervező bizottsága. A munkában Fehér Sándor is részt vett, sőt a helyi sajtó hasábjain cikket közölt a nevelők szervezettségének szükségességéről. Az írást a dokumentumgyűjteményben közölj ük.

8,í A bizottság a belvárosi elemi iskolában ült össze Simon Béla elnöklete alatt és elhatározta, hogy felhívja az összes pécsi iskolát a szövetségbe való belépésre. Döntöttek egy nagygyűlés szervezése érdekében is, amelynek előkészítésére többek között Fehér Sándort kérték föl.

8/1 Az ülést november 7-én tartották a belvárosi elemi iskolában. Jelen voltak az óvónők, a tanítónők, a tanítók, polgári iskolák, a kereskedelmi és a reáliskola tanárai, hogy egyhangúlag kiálthassák: „Mink is itt vagyunk!" Korelnöknek Simon Bélát választották meg, majd Fehér Sándor előadása következett. Elmondta, hogy néhány héttel ezelőtt még sokan húzódoztak a „nevelő-munkás" elnevezéstől, de ma már „mindnyájan büszkén valljuk, hogy munkások vagyunk, azok közt, akik megfordították Magyarország útját." A Nevelő-Munkások Országos Szövetsége pécsi szervezetének programját így határozta meg: az anyagi helyzet rendezése, megfelelő kezdő fizetés megállapítása, a nevelők által meghatározott nevelési és oktatási módszerek, a kulturális intézmények élére nevelők kinevezése, otthonok, szanatóriumok, neveltetési segélyek, kedvezmények és külföldi tanulmányi alapok létrehozása, a szabad polgári jog elérése, politikai vélemény, szabadság kivívása és a nevelő-munkások parla-