Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez

Sándor is/'

8 1913-ban tagja lett a Nemzetközi Kereskedelmi Oktatási Egyesületnek, így augusztusban képviselhette iskoláját az egyesület Budapesten megrendezett tanfolyamán/'" Egyébként a tanfolyam hivatalos nyelve a francia volt,"* így kiválasztását kifogástalan francia nyelvtudása is indokolta. Az egyesület, amelyet Société international pour le développement de l'enseignement commercial-nak neveztek, a kereskedelmi oktatást elősegítő kérdésekkel, problémákkal foglalkozott."

1 Tanári és írói munkásságának sikerét nagymértékben visszavetette a családjában toriént súlyos betegség. Feleségének az orvos levegőváltozást, hosszú utazást és szanatóriumi kezelést javasolt, de súlyos anyagi helyzete miatt még a gyógyszerköltségeket sem tudta fedezni.

52 Fehér Sándor az 1913/1914-es tanévben tanította a magyar nyelvet a felső A) osztályban, a franciát az alsó A) és B, a középső A) és B, a felső A) és B) osz.tályokban, a gépírást a felső A) és B) osztályokban. A felső A)-nak osztályfőnöke volt. Órán kívül, mint tanácskozmányi jegyző és az Igazgató-bizottság jegyzőjeként tevékenykedett. Heti óráinak száma 25-ben állapították meg.*

1 Az önképzőkör pályázatainak sikeréhez adományaival járult hozzá.

:,/

' Az 1914/1915-ös tanévben tanította a fiú és női kereskedelmi iskola összes osztályaiban a francia nyelvet, az első félévben a fiú iskola összes osztályaiban a tornát, és egy csoportban a gépírást, a második félévben a középső A) osztályban a német nyelvet, az utóbbi osztálynak az osztályfőnöke teendőit is ellátta. Heti óráinak száma 26—28 volt.'" 1914. szeptember 7-én megbízták az iskola keretein belül működő Baross Gábor önképzőkör vezetésével.

50 ,,Az önképzőkör már a Porges-féle magán kereskedelmi iskolában" is tekintélyes múlttal rendelkező ifjúsági intézmény volt. 1914. február 4-én szövegezték meg alapszabályait, amelynek alapján ezután működnie kell. Neve: Baross Gábor önképzőkör. Célja: a tanulók irodalmi és szaktanulmányait kiegészítve, őket önművelésre és önállóságra szoktassa. Ezért kéthavonta gyűlést tartott, melyen a tagok önálló dolgozatokkal, szavalással, kiváló irodalmi és szakmunkák ismertetésével, fordításokkal, tudományos vitá'kkal, bírálatokkal léptek fel. A kör tagjai rendes és pártoló tagok voltak. Rendes tagok a felső és középső osztályok önként jelentkező tanulói. Pártoló tagok az alsó osztályok önként jelentkezői tanulói. Tisztviselőit a tanári kar javaslata alapján nyílt szavazással és teljes szótöbbséggel választották: ifjúsági elnököt, titkárt, s. titkárt, jegyzőt, aljegyzőt, pénztárost, ellenőrt, könyvtárost. A tanárelnököt a tanári kar évről-évre kérte fel: a kör ügyeit önállóan vezette, a tanári kar zárógyűlésén a kör szellemi és anyagi állapotáról beszámolt, vezette az általános érdekű üléseket és valamelyik szakosztály üléseit."

38 Az önképző működéséről Fehér Sándor, mint felügyelő tanár így írt: „Megállapítható, hogy körünk ez évi működésén a kultúrát pusztító, de a jövő kultúrát védelmező világháború határozottan érezhető nyomokat hagyott. Először is abban ismerhető fel a hatása, hogy ifjúságunk fokozott érdeklődéssel fordult a történelmi témák felé, nagyobbszámú történelmi munka érkezett be, sőt elvétve akadt olyan is, amire egyenesen a háború inspirált: pl. egyik tanulónk a tengeralattjárókkal foglalkozott. Másik hatása a háborúnak, hogy az ifjúság működése komolyabb irányú volt az önképzőkörökben a szokásosnál. Komoly tárgyú művek szerepeltek nagyrészt műsorainkon, s a könnyedébb műfajok, főképp szépirodalmiak, majdnem teljesen hiányoztak. Érthető ez ebben a tanévben a fentebb mondottakból, de nem egészen helyeselhető. A szép örökkévaló s azt ez a világpusztítás legfeljebb elrejtheti, de ki nem írthatja. S éppen az ifjúsághoz kell, hogy közel férkőzzék, mert ez a legfogékonyabb iránta. Anélkül tehát, hogy önképzőkörünket versfaragó és novellagyártó telepnek szeretném látni, mégis szívesen venném a jövőben, ha egyikmásik fiatal emberünk, akinek szépirodalmi hajlamai vannak, nem fojtaná el teljesen ezt a hajlandóságot. Az ifjúság lelke ne száradjon el és kerüljenek elő az érzések és hangulatok ott, ahol a kifejezés tehetsége megvan. Az ürességet és tehetségtelenséget majd agyonverik az önképzőkör kegyetlen kritikusai. Az irányelv tehát: komoly tanulmányok és szépirodalmi alkotások megfelelő, helyes arányban; nagyobbrészt azért is, hogy ez a vál-