Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

Igen korán jelentkező kívánság, hogy a társaságnak gondolnia kellene Pécs egyre növekvő idegenforgalmára is és részint ezért, részint irodalmi okokból fel kellene állítani a városban egy Janus Pannonius jelképes síremléket. Ha Pécs irodalmáról beszélünk, elsők között kell szólni a Janus Pannonius Társaság tisztikarában a legfiatalabb íróról, Várkonyi Nándorról, aki Pécs irodalmának illusztris képviselője már a 30-as években. Várkonyi szerepe a pécsi irodalom életében leginkább abban állott, hogy minden lehetséges módon támogatta a Janus Pannonius Társaság munkáját, bátorította, segítette az érvényesülésben az irodalom lelkes híveit. Lovász Pá/lal, a társaság titkárával együtt fáradságot, időt, energiát, áldozatot nem kímélve azon munkálkodott, hogy a város szellemi, irodalmi pezsgését fenntartsa. Lovász Pál és Várkonyi lakása valóságos irodalmi műhely, de egyúttal szeretetteljes otthon is, ahol az irodalom két lelkes munkásától mindig lehet segítséget, útmutatást, kritikát, jótanácsot, emberi meleg szót kapni. De a Pécsre érkezőket épp o'yan szeretettel fogadják, mint az ittenieket. így talál az 1933 nyarán Pécsre érkező Weöres Sándor ,,atyai-jóbarátokra" Lovász Pál és Várkonyi Nándor személyében. A húsz éves Weöresnek tíz évig (1933—1943) lesz szellemi otthona a város, hogy életének talán legdöntőbb — költővé, emberré érésének — szakaszában tartalmat, irányt adjon. Várkonyi egyébként a helyi írók, költők szigorú kritikusa és irányítója. A pécsi írók kézirataikat Várkonyihoz viszik, aki szeretettel indítja el a pályán a tehetséges egyetemi hallgatók egész sorát. A pécsi egyetemi hallgatók sorában ezidőtájt tehetséges fiatalok munkálkodnak. A kaposvári származású Takáts Gyula, a Balaton és a somogyi tájak szerelmese, aki költővé érésében oly jelentősnek tartja a pécsi éveket. Kedves, diákkori emléket idéz a tüzet-oltó Flórián szobráról írott verse, amelyben Pécs védőszentjéhez fohászkodik a költő. Pécsről indul Tatai Sándor, Kardos Tibor, Makay Gusztáv, Mészöly Miklós, Kolozsvári Grandpierre Emil és Csorba Győző is. Ők azok, akik Várkonyi irányításával megtervezik a Janus Pannonius Irodalmi Társaság első folyóiratát. Az Őrtorony azonban megvalósíthatatlan álom maradt csupán. Az 1932-es év választmányi ülését követően május 8-án, vasárnap du. 5 órakor a Vármegyeháza közgyűlési termében ünnepi külsőségek között került sor a társaság második felolvasó ülésének megtartására. A neves vendégek között Klebelsberg Kunon kívül ott találjuk Bánffy Miklóst, a Erdélyi Szépmíves Céh elnökét, Kuthy Sándort, a Magyar Városok Kulturális Szövetségének ügyvezető elnökét és Heinrich Michaelis professzort. Az ülést Fischer Béla társelnök nyitotta meg. Beszédében a gazdasági válság hatását ismertette és hangsúlyozta, hogy e nehéz időkben szellemi kincseink értékeinek megmentésében és jövőnk biztosításában csak a művészetek, a szépirodalom és a tudomány segíthet. A társaság harmadik, évadzáró felolvasó ülésének műsora június 10-én, a Vármegyeháza irodalom-barátokkal zsúfolásig megtelt dísztermében folyt le. A nyilvános ülésre — melyre külön meghívót nem bocsátott ki a társaság — a Pécsi Napló 1932. június 9-i száma így hívja íel a lakosság figyelmét: ,,A Janus Pannonius Társaság tárgysorozatán olyan nevekkel találkozunk, amelyek a magyar szellemi élet, a magyar irodalom reprezentánsainak számítanak . . . Surányi Miklós, Fülep Lajos, Villányi Andor neve mellett ott találjuk a fiatal költőgárda legjelentősebb egyéniségét Illyés Gyulát, aki erre az alkalomra írt új verseit olvassa fel."