Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

tek a rádió megbízottai: Tomcsányi Béla és Schwing Károly mérnökök, A közvetí­tés a társaságra nézve semmiféle anyagi áldozattal nem járt.)" 0 Részletek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetének első szakaszából (1931-1941) Választmányi gyűlések, alakuló ülések Az alakuló ülés után a társaság választmánya megkezdte működését. 1931-ben csak egy ülést tartott, július 6-án, du. 6 órakor a Vármegyeháza I. emeleti kis ta­nácstermében. Az ülés largyai : 1. A társaságnak alapító és pártoló tagokkal való kiegészítése. 2. Klebelsberg Kunó, a Janus Pannonius Társaság örökös tiszteleti elnöke kétezer pengős pályadíj felajánlása. 3. Folyó ügyek. Az alakulás évének legjelentősebb eseménye — amely országos visszhangot kel­tett — Klebelsberg Kunó kezdeményezése a pályadíjjal kapcsolatosan a társaság céljainak előmozdítására. Egy korábbi, 1931. június hó 28-án keltezett Fischer Bélának írott Surányi-levél már foglalkozott a regénypályázat megszövegezésével. A kiírást Surányi a következőkép­pen javasolta (később a társaság el is fogadta): „Kívántatik 10—15 ívnyi elbeszélés, amely tárgyát a Dunántúl jelenéből vagy múltjából veszi, abban a Dunántúl lel­kiségét tiszta irodalmi és művészi eszközökkel rajzolja meg anélkül, hogy abban regionálisba vagy szeparatisztikus irányzatokat hangsúlyozna. A pályaművek bekül­désének határideje 1932. május 1. ...A pályázat eredményének kihirdetése 1932. június hó 10-én, a társaság díszközgyűlésén történik." Az 1932-es év eseményeiből az alábbiakat idézem: „Választmányunk — írja tit­kári jelentésében Lovász Pál — körében kifejezésre jutott az a gondolat, hogy bár működésünket az általános gazdasági összeomlás erősen gátolta, éppen e külső összeroppanással együttjáró lelki válság kötelezi társaságunkat arra, hogy nyil­vános felolvasó üléseit megkezdje." 1[ A társaság már az 1931-es évben foglalkozott a felolvasó ülések gondolatával, de Surányi Miklós betegsége miatt el kellett halasztani. A felolvasó ülést a társaság 1932. febr. 24-én tartotta meg. Ezt megelőzően azon­ban február 13-án és 14-én nagysikerű irodalmi esemény színhelye volt a Pécsi Nemzeti Színház, ahol a nézőtér első sorainak egyikében ott ült Kodolányi János is. A társaság első választmányi ülésére 1932. február 1-én, a Vármegyeháza Szék­házának kis gyűléstermében került sor, ahol Surányi Miklós elnöki megnyitójában nemcsak a társaság addig kivívott tekintélyét méltatta, hanem azt is kifejtette, hogy kívánatosnak tartja a társaság számára a havonta legalább egyszer megtartandó nyilvános ülés megszervezését. A választmány Tolnai Vilmos társelnököt bízta meg a felolvasó ülések programjá­nak megszervezésével. Ekkor vette tervbe a választmány olyan témájú előadások megtartását, amelyek a korszerű magyar irodalom, valamint a korabeli magyar iro­dalmi kritika problémáival foglalkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom