Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

„Babits Mihályt pesti íróbarátai körébe szerettem volna leültetni, de a kiszemelt helyre váratlanul más ült és Babits arrább került, a pécsi orvosprofesszorok társaságába. Babits nem tudta, hogy kik a szomszédai, s a professzorok sem ismerték fel, hogy ki az idegen vendég. Az addigi vidám beszélgetés elakadt. Babits hallgatott. Amikor Scipiades Elemér dr. súgva megkérdezett, hogy ki a szomszédja és barátainak tovább adta, hogy Babits Mihály csöppent közéjük, minden arc az illusztris személy felé fordult, a székeket közelebb húzták, pár perc múlva már Babits élénk beszélgetést folytatott az őt láthatóan nagyon megbecsülő asztaltársaival."

10 Babits, a hajdani pécsi diák érettségi vizsgája óta először 1931-ben járt diákkora színhelyén. A Nemzeti Kaszinóban (ma Fegyveres Erők Klubja, Kossuth Lajos utca 13. sz.) azon örömének adott kifejezést, hogy a magyar irodalom számára annak lelkes művelői ,,új tűzhelyet alapítottak". Babitsnak mindig szívügye volt Pécs és |':edves emlékei között megtalálhatók Pécs jellegzetes lakói, utcái — ezt egész sor Babits-mű bizonyítja. A Pécsi Napló 1925. december 25-i számában Babits-nyilatkozatot közöl. Ennek előzménye a következő: a Pécsi Napló Szerkesztősége levélben fordult Babits Mihályhoz, és arra kérte, mondja el a lap olvasói számára, mikor járt utoljára a városban, mi a véleménye Pécs jövőjéről. Az idézett levélrészlet annál is jelentősebb, mert az bizonyítja, hogy Babits már jóval az irodalmi társaság megalakulása előtt remélte az irodalmi élet megújulását Pécs városában. nem is tudok semmit mondani a jövő Pécsről, csak azt, hogy nagynak, szépnek, boldognak kívánom! Nagynak, szépnek, boldognak szellemi életében is, mert hogy Pécsett intenzív és ambiciózus szellemi munka folyik, az előttem már innen a távolból is kétségtelennek tűnik fel. ön azt kérdi tőlem: van-e egyáltalán vidéki irodalom? Csak azt felelhetem, nem tudom, hogy van-e, de hogy les*z, azt remélem. És kivált remélem Pécsett, ahol minden garancia megvan arra, hogy ez nem valami magyarkodó specializált és inkább etnográfiai érdekességű tájirodalom lesz, hanem az egységes magyar szellem arcát fogjuk itt is új oldaláról látni és mintegy friss tükörből vetítve." Délután öt órakor a Nemzeti Kaszinó nagytermében ünnepélyes külsőségek között került sor az alakuló gyűlés megnyitására. Azzal, hogy az akkori Magyarország kultuszminisztere vett részt az ülésen, már önmagában is társadalmi esemény volt. Klebeisberg Kunó személyes részvételének jelentőségét azonban méginkább hangsúlyozta az ülésen elmondott beszéde, amelyben Janus Pannonius szellemét idézve - a humanista vonású dunántúli szellemiség leglényegesebb elemeit fejtegette, és amelyben egyúttal kultúrpolitikájának egyik gócpontjává tette a társaságot. A Janus Pannonius Társaság számára nagy jelentőségű volt Klebelsberg beszéde azért is, mert amellett, hogy megszabta az irányt — amely felé haladni kellett a munkálkodás során — a következőket hangsúlyozta: szükség van a vidék önálló szellemi életére, a vidéki irodalmi-művészeti szervek közötti összefogásra, ennek biztosítására pedig önálló könyvkiadásra és folyóiratra. Klebelsberg beszéde jelentős dokumentum, hiszen másfél évtizedre meghatározta a társaság szervezeti és eszmei formáit is. ,,A gyűlésen az egész vármegye szellemi életet élő társadalma megjelent, s jelen voltak a fővárosi tudományos és irodalmi egyesületek, valamint a fővárosi sajtó képviselői is."

11 A közgyűlés programja a következő volt: 1. Megalakulás: az elnökség és a rendes togok megválasztása. 2. Ezután küldöttség megy a miniszterért. 3. A miniszter elnöki megnyitója. 4. Kocsis László versei. 5. Tolnai Vilmos előadása. 6. Babits Mihály néhány versét mondja el. 7. üdvözlések.;