Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez
gos dalegyesület, mely most tartja a fővárosban negyedszázados fennállásának jubileumát, 1867-ben alakult meg az Aradon tartott harmadik országos dalünnepély alkalmával. Nálunk ugyanis az 50-es években kezdettek dalegyletek alakulni s számuk egyre szaporodván, a 60-as évek elején már felmerült az eszme, hogy a különböző egyletek egységes, tömör országos dalegyletté egyesítendők. Komoly lépést ez irányban legelőbb 1863-ban a soproni dalegylet tett, de kevés sikerrel, majd 1864ben a pécsi dalegylet az általa rendezett első országos dalverseny alkalmával, 1865-ben aztán Budapesten tartott második országos dalverseny alatt összeült közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egyesülés eszméjét s héttagú bizottságot küldött ki az alapszabályok kidolgozására. 1868-ban a debreceni dalversenyen 19 egylet lépett be az országos egyesületbe. Az első országos dalünnep aztán 1870-ben tartatott meg Budapesten, ezt követték két évi időközökben a kolozsvári, nagyváradi, szegedi, debreceni, miskolci, pécsi országos dalünnepélyek." 1 " Kolozsvári Országos Dalünnepély, 1874. Szép és emlékezetes dalárünnepet rendezett Kolozsvár városa, mely öt napon át, augusztus 27-től 31-ig tartott. Az első napi zuhogó eső ellenére sokezer ember várta az érkező dalosokat az állomáson, s a város lakói hosszasan ünnepelték a vendégeket. Király Pál, az Országos Dalosszövetség elnöke köszönte meg az üdvözlő szavakat, majd mindnyájan, az ünneplő kolozsváriak éljenző sorfala között a tanácsházára vonultak. A hivatalos program este hét órakor kezdődött, a gyűlés díszelnöke Eszterházy Kálmán gróf volt. A megnyitók után Ábrányi Kornél ismertette a verseny feltételeit. Sorhúzás útján kijelölték a pódiumra lépés sorrendjét. 2. nap: 1. Székelyudvarhelyi Dalegylet, 2. Váci Dalkör, 3. Pesti Nemzeti Dalkör, 4. Kecskeméti Dalárda, 5. Pécsi Dalárda, 6. Hódmezővásárhelyi Ifjúsági Dalárda, 7. Marosvásárhelyi Dalárda, 8. Szentesi Dalegylet, 9. Nagyváradi Dalárda, 10. Szegedi Dalárda, 11. Ungvári Dalárda. A legnagyobb sikert kétségkívül a Pécsi Dalárda aratta. A jelenlévők, de a másnap megjelenő sajtó is tele volt dicséretükkel: A közönség tapssal fogadta őket, s ez előleg valóban nem veszett kárba, mert az első ütenytől az utolsóig azt bizonyították be, hogy Magyarország leghelyesebb és legszebben rendezett dalárdája állott előttünk, mely egyébként kitűnő erőkkel rendelkezik, még kitűnőbb karmester vezetése alatt. (Wachauer K.) ... Adja isten, hogy Magyarországnak sok ilyen dalárdája legyen! . . . " m Este mindenki a pécsi dalosokról beszélt. Az ,Új Világ ' vendéglőben este forróhangulatú hangversenyt is adtak a pesti és a szegedi dalárdával közösen. 21 A Kolozsvárt megjelenő ,,Magyar Polgár" 1874. évi szeptember 1-i száma így emlékezik meg a koncertről: ,, . . . Tenoristájuk Hoffer Károly úr szép, rokonszenves, tiszta hanggal bír. . . Nem találjuk érdektelennek megjegyezni, hogy színházunk intendánsa Hoffer únat a téli saisonra havi 300 forinttal hívta meg. Kár, hogy nem akar Pécstől megválni, s nem lép színpadra, hol rövid idő alatt fényes névre tehetne szert." A harmadik nap eseményeinek sűrűjéből ki kell emelni az OMDSZ közgyűlését, és az este a téli színházban megrendezett ünnepi hangversenyt. A legfontosabb dokumentumot Ábrányi Kornél titkár olvasta fel, az OMDSZ Igazgatói Választmánya 1872. szeptember 7-től 1874. augusztus 23-ig folytatott működéséről. Ebben a dokumentumban értékelte a vezetőség az elmúlt két év munkáját.
