Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

A budapesti tanítóképző részére készített Op. 95. művéről írja az ajánlatban, mely szintén a szerződés mellett található: ,, . . . a dispositió oly jó és szép, hogy én ezen kis méretben ily szép dipositiót még nem csináltam."

53 /. manual Pedal 3 Flauta tibia 1 Principal 2 Gamba 4 Flauta 5 Pr. octav 6 Mixtúra 8' 8' 8' 4' 4' 10 Violon 11 Subbass 12 Apertabass Vibratio 16' 16' 8' 2 2/3 Kombinációk II. manual Crescendo-decrescendo Piano zárja a fortét Forte nyitja ugyanazokat 7 Salicional 8 Silvestrina 9 Flauta travers 8' 8, 4' A mű átadási jegyzőkönyvének részlete az 1896-ban Pécsett kiadott katalógusban található, mely szerint: ,, . . . A bíráló bizottság megvizsgálva az orgonát, s azt tapasztalta, hogy belső szerkezete teljesen megfelel, . . . Minden változata teljes, s úgy egyenként mint együttesen igen kedves hangzásúak: a változatok öszeállítása és intonálása nem annyira erős érczes, mint inkább kedves, de tömött lágyságot árul el, mely körülmény tekintve azt, hogy az orgona nem' nagyobb templom, hanem egy díszterem számára épült, csak a mű előnyére szolgál, s mintájául szolgálhat a valódi salon orgonáknak. . . . Kelt Budapesten, 1887. év február hó 25-én. Gönczy Pál miniszteri tanácsos, Békey Imre, minist, o. tanácsos, kir. tanfelügyelő ig. tan. elnök, Bogosich Mihály szt. Pálról czim. herpályi prépost. Budapest-budavári plébános, Gyertyánffy István igazgató, Havas Sándor, ig. tanácsi tag, és az intézet gondnoka Bartalus István zenetanár."

5,í A kisorgonák típusaihoz tartoznak a kastélyok kápolnáiba épített művek is. Az első ilyen mű, az op. 19, a valpói (ma Jugoszlávia) kastély kápolnájának orgonája volt. Feltehetően izgalmas feladat volt Angster számára ennek az orgonának az elkészítése, mert naplójának 366. oldalán ezt írja: ,, . . . Az első kúpláda mű tehát sikerült. Hangja azonban nekem üres (aliquot) volt, és továbbra is a csúszkaláda mellett maradtam". Mestere, Cavaillé-Coll — az építtető igényeinek megfelelően — épített ugyan kúpszerkezetű műveket, de ő is inkább a csúszkaládás megoldást alkalmazta. A fenti műnek átvevője a bécsi Hummel János, és L. A. Zeller professzor, a bécsi konzervatórium főtitkára volt. Az átvételi jegyzőkönyvben a következők olvashatók: ,, . . . A játék lehetősége kiváló és teljesen bekapcsolt mű esetén is olyan 'könnyű, fáradságmentes és pontos, hogy légnyomásos szerkezet alkalmazása teljesen felesleges. Ez az előny, továbbá az a nem kevésbé fontos körülmény, hogy a hangok minden körülmények között egyenlően tiszták maradnak, továbbá változatlan pontossággal szólaltathatók meg, azáltal volt elérhető, hogy a kúpláda rendszerét alkalmazták, amely rendszert Angster úr ebben az orgonában teljes egészében megvalósította, és kifogástalanul kidolgozta. ... A vizsgálatok eredményeit összegezve az alulírottak nyugodt lelkiismerettel állíthatják, hogy Angster úr a szóbanforgó orgonájával, 19. művével műremeket alkotott, neki legelőrehaladottabb fokú művészi érettségről, jó ízlésről, a hangzás szépsége iránti érzékéről, az anyag felhasználásánál és a munka elvégzésénél tanúsított realitás érzékéről és megbízhatóságáról, az igazi mesternek járó bizonyítványt állítottuk ki, és ennek az elismerésnek ezennel kifejezést adunk, am'i az aláírók örömteli, megnyugvását is kifejezi.

53 Ugyanezen kúpláda szerkezetű megoldással készült a szentegáti (Baranya megye) br. Biedermann kastélykápolnájába épített orgona is. A kúpládás szerkezetet Angster ajánlotta, annak ellenére, hogy — saját szavai szerint — a csúszkaládát jobbnak tartotta hangzás szempontjából mint az előbbit, de kérésre sikeresen épített ilyen megoldásúakat is. Legjellemzőbb példa a kalocsai dóm orgonája, ahol 11. B. Helytörténetírás 1979 161