Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve
4. A régi orgonák átalakítását is jelezték, ennek német és magyarnyelvű változata ismert, mindegyik az előbbi betűtípussal készült. A németnyelvű felirat a bonyhádvarasdi orgonán látható: REKONSTRUIRT JOSEF ANGSTER FÜNFKIRCHEN Magyar nyelvű változata fellelhető a pécsváradi orgonán: ÁTÉPÍTETTE ANGSTER JÓZSEF PÉCSETT (21. sz. kép.) E cégtáblát intarzia-megoldással építették be a játékasztal födelébe. Miután a plébánia történetét nem jegyezték, így nincs arról tudomásunk, hogy ki építette az előbbi orgonát. Az átépítésről a Baranya megyei Levéltárban található szerződésben (Szerződések, op. 73.) a következő olvasható: ,, . . . a régiből újat épít, a főmű szélládájához a régit felhasználja, új hangzáskaraktert kap, újonan hangolva". Ebben az esetben túlzásnak minősül az „átépítés" szó használata, miután pontosan rögzítve van, hogy a régi anyag felhasználásával ugyan, de újat készít, azaz a mű új hangzáskaraktert kap. 5. Angster József 1896-tól, amikor Emil fiát mint társat az üzletbe felvette, új cégjelzéssel látta el orgonáit, amely a szakadáti templom orgonáján még megtalálható (épült 1889-ben), ez a következő formát mutatja: ANGSTER J. és FIA PÉCSETT (22. sz. kép) 6. A századforduló után kalligrafikus betűtípussal találkozunk, melyet a 23. sz. képen mutatunk be: ANGSTER JÓZSEF és FIA PÉCS Az átalakítások és bővítések során — sajnos — olyan jelenséggel is találkozunk, amikora kisebb javításokat nem a gyártó végezte, és amely munkák az eredeti műnek hangzáskarakterét nem változtatták meg, a javító mégis a saját cégjelzését szerelte föl. Ily módon megtévesztő lehet az építő személye, bár, a ma még élő Ángster orgonaépítők „rátekintésre" megtudják állapítani az orgona építőjét. (Erdőst József, Weich Péter közlése alapján.) Érdekes, és érdemes feljegyezni pld.: a szentesi rk. templom orgonájának a történetét. A plébánia feljegyzése szerint ott Angster épített orgonát. (Közölte: Szarvas András.) A templom orgonistája szerint viszont a Rieger cég állította fel a művet, mert a cégtábla ezt mutatja. (Veréb Imre közlése alapján.) A kutatások során a következők jutottak tudomásunkra: Opus 128. sz. alatt Angsterék építettek a nevezett helyen orgonát 1889-ben. Ezt a művet később — Szarvas András közlése szerint — „vi!lanyfújtatóval látták el, amit a szekrényben helyeztek el, ... egyébként maradt a régi". így adódott, hogy a hangzásra nem ható alkatrész beépítése alkalmával a Rieger cég saját cégtábláját helyezte el az orgonán. Az orgona eredetét illetően segítséget adhatnak még az orgonaszekrény belső falán található feljegyzések. Stach Mihály orgonaépítő közlése szerint, ők minden esetben feljegyezték a cég, a munka, és a munkások nevét. Előfordult, hogy cégének csak a monogramját vésték fel: A. J., majd később A. J. F. azaz Angster József, illetve Angster József és Fia:
