Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

Angster Emil végezte az orgonák szerkesztését, kivitelezését, organológiailag ő volt a képzettebb, míg Oszkár a kereskedelmi és a gyár belső ügyeinek szervezését végezte. Természetesen adott esetben a kivitelezés területén is működött, így a budapesti Bazilika orgonájának építésénél is. A két testvér Angliában, Németországban, Ausztriában tett tanulmányútja, munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 20. század orgonaépítői között világviszonylatban is előkelő helyet foglaljon el a gyár. Ez teljes mértékben indokolt volt, hisz az alapító Angster József a francia, romantikus diszpozíciójú orgonák alapos ismerője és tudója volt, aki hazai munkássága közben megismerte elődeinek orgonaépítői jellegzetességeit előnyeivel, hátrányaival együtt. Ezek alapján a gyár egész Európa orgonaépítészetének irányzatait ismerte, melynek alapján mindennemű igényt ki tudott elégíteni. Nem nevezhető véletlennek az sem, hogy a két utód által vezetett gyárat bízták meg azzal a feladattal, hogy az aquincumi ásatáskor előkerült orgonának részeiből korhű művet állítson össze. Az alábbiakban elemezzük azokat a gyárban bekövetkezett változásokat, amelyek a fivérek munkásságával kapcsolatosak. Angster Emil hazatérése után, az ő javaslatára vásárolta meg a gyár 1901-ben a gőzgépnél fejlettebb gázmotort és a hozzávaló famegmunkáló gépeket, ismerve már ezeknek a termelékenységre való hatását. Az alábbi statisztikából kiolvasható a felállított művek számának emelkedése, amely magával hozta a munkások létszámának emelkedését is. Év Munkások létszáma Gép Felállított művek száma 1901 51 gázmotor, gyalugép 26 1902 52 36 1903 63 26 1904 77 30 1905 76 33 A termelékenység emelkedése csak az 1902-es években tűnik ki, azaz a gépvásárlást követő évben, amikor a majdnem azonos létszám mellett a termelés 7,2 %kai emelkedett. Az 1903-as év termelési visszaesése csupán csak látszólagos, mert a felállított művek számát már befolyásolta a budapesti Bazilika orgonájának építése. 1908-ban bevezették az üzembe a villanyvilágítást. Diesel-motort vásároltak, emiatt bővítették az épületet is. 1910-től már a bútorgyártás mellett évente 50 művet állítottak fel, 110 munkást foglalkoztattak. A gyár fejlődése magával hozta a termelés érdekében a további belső szervezést, a munkáslétszám megállapítását, az új munkarend megszervezését, működési és ügyviteli szabályok kidolgozását, de ugyanígy az anyagi és műszaki ellátottság helyes megszervezését is. Az első világháború, az anyagbeszerzési akadályok, a munkások katonai szolgálata, a szállítási problémák, a leszállított művek számának csökkenését okozták és ezzel a gyár további fejlődését is gátolták.