Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

minden falusi mesterséget megfontolás alá vettem, még valahára az asztalos mesterségnél maradtam. Gondolván, hogy ezen mesterség tárgyaira mindenkinek szüksége van falun, városon egyaránt."

6 Szüleivel történt megbeszélés alapján — a föld örökléséről öccse javára lemondva — került Eszékre 1850-ben Heim (a mesterlevélen Haim-nak feltüntetve, F. Zs.) asztalos mesterhez, aki 6 gyalupaddal, 3 segéddel és 2 tanonccal dolgozott. A szerződés szerint a három év alatt élelmezést, lakást és a felszabadulása alkalmával ruhát kapott. Az itt eltöltött három év alatt személye teljes mértékben kiszolgáltatott volt a munkaadóval szemben. A munkaidő reggel 5-től este 7-ig tartott, szállásuk a műhely egyik sarkában volt, és mint tanoncnak nemcsak a műhely takarítása volt a feladata, hanem kötelessége volt a háztartásban is segíteni. Munkakörülményeire a következő naplóbeli feljegyzés is utal: ,, . . . a mester reumás lévén, nem tudott aludni, és minél nagyobb fájdalmai voltak, annál több verést osztogatott, ... az élelmezés is egyre silányabb lett".' Ezen életkörülmények ellenére sem változtatott munkahelyet, indokolva azzal, hogy mestere 18 vándorévet 4

"'dott felmutatni, míg a többi eszéki mester csupán 4 évet. így mestere az eszéki "ztalosok között kiemelkedő helyet foglalt el, mert a mesterek értéke függött a vándorévek számától. Angster József pedig a több és alaposabb tudás megszerzése érdekében vállalta a fent említett nehéz körülményeket. A feudális ipari képzéssel foglalkozik a Soproni Kereskedelmi és Ipari Kamara jelentése a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz. A naplóból idézettek általánosságára utal a jelentés következő része: ,, . . . kötelességük ügyelni arra, hogy a tanoncz tanulása ideje alatt a tanító főnö'ke részéről házi és nem őt megillető szolgálatok teljesítése helyett, a tanintézeteket látogassa."

8 Angster képzésének ez az időszaka teljes képletét adja a későfeudális ipari termelési módnak, mely szerint nemcsak a munkaeszköz volt a tulajdonos birtokában, hanem a szerződési idő alatt a munkás személye fölött is a tulajdonos rendelkezett. Az előbbie'kben említett körülmények között eltöltött 3 év után - 1853-ban — kapta meg segédlevelét, a céhrendszernek megfelelő, az előírt szertartás szerint megtartott felszabadulási ünnepségen. (4. sz. kép.) Vándorévei Angster József kötelező vándoréveit —, amelyet a vándorlákönyvbe történt bejegyzéssel kellett igazolnia — nem ezeknek kötelező volta, hanem érdeklődése a világ iránt és ismereteinek bővítési lehetősége határozta meg. 1853—56-ig asztalosként dolgozott Kácsfaluban, majd Temesváron, Németbogsán, Oravicán és 1856 szeptember 7-én - rövid otthontartózkodás után - indult Bécsbe. Bécsi és európai utazásának kezdetén az orgonaépítői szakma elsajátítása még nem volt célja, nem is ismerte ezt a szakmát. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint 1863-ban a Dunántúl területén csupán négy orgonaépítő volt, akik leginkább csak javításokkal foglalkoztak.

9 Ezen okok miatt, Kácsfaluból való elindulásakor az orgonaépítés elsajátításának még csak a gondolata sem merült föl benne. Mohácson látta az első működő orgonát, elbámulva néztem hátul a sok billentyű mozgását, nem álmodva azt, hogy 48 évvel később szerencsém lesz ezt a régi pedálnélküli művet egy új légnyomatú művel pótolni".

10 Bécsben kezdetben a Makart, majd a Dickl-féle asztalos műhelyben dolgozott, az utóbbi már negyven fővel dolgozó gyár volt. Itt tartózkodásának kezdetén fel-