Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

minden falusi mesterséget megfontolás alá vettem, még valahára az asztalos mes­terségnél maradtam. Gondolván, hogy ezen mesterség tárgyaira mindenkinek szük­sége van falun, városon egyaránt." 6 Szüleivel történt megbeszélés alapján — a föld örökléséről öccse javára lemond­va — került Eszékre 1850-ben Heim (a mesterlevélen Haim-nak feltüntetve, F. Zs.) asztalos mesterhez, aki 6 gyalupaddal, 3 segéddel és 2 tanonccal dolgozott. A szerződés szerint a három év alatt élelmezést, lakást és a felszabadulása al­kalmával ruhát kapott. Az itt eltöltött három év alatt személye teljes mértékben ki­szolgáltatott volt a munkaadóval szemben. A munkaidő reggel 5-től este 7-ig tar­tott, szállásuk a műhely egyik sarkában volt, és mint tanoncnak nemcsak a mű­hely takarítása volt a feladata, hanem kötelessége volt a háztartásban is segíteni. Munkakörülményeire a következő naplóbeli feljegyzés is utal: ,, . . . a mester reumás lévén, nem tudott aludni, és minél nagyobb fájdalmai voltak, annál több verést osztogatott, ... az élelmezés is egyre silányabb lett".' Ezen életkörülmények elle­nére sem változtatott munkahelyet, indokolva azzal, hogy mestere 18 vándorévet 4 "'dott felmutatni, míg a többi eszéki mester csupán 4 évet. így mestere az eszéki "ztalosok között kiemelkedő helyet foglalt el, mert a mesterek értéke függött a vándorévek számától. Angster József pedig a több és alaposabb tudás megszer­zése érdekében vállalta a fent említett nehéz körülményeket. A feudális ipari képzéssel foglalkozik a Soproni Kereskedelmi és Ipari Kamara jelentése a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz. A naplóból idé­zettek általánosságára utal a jelentés következő része: ,, . . . kötelességük ügyelni arra, hogy a tanoncz tanulása ideje alatt a tanító főnö'ke részéről házi és nem őt megillető szolgálatok teljesítése helyett, a tanintézeteket látogassa." 8 Angster képzésének ez az időszaka teljes képletét adja a későfeudális ipari ter­melési módnak, mely szerint nemcsak a munkaeszköz volt a tulajdonos birtokában, hanem a szerződési idő alatt a munkás személye fölött is a tulajdonos rendelke­zett. Az előbbie'kben említett körülmények között eltöltött 3 év után - 1853-ban — kapta meg segédlevelét, a céhrendszernek megfelelő, az előírt szertartás szerint megtartott felszabadulási ünnepségen. (4. sz. kép.) Vándorévei Angster József kötelező vándoréveit —, amelyet a vándorlákönyvbe történt be­jegyzéssel kellett igazolnia — nem ezeknek kötelező volta, hanem érdeklődése a világ iránt és ismereteinek bővítési lehetősége határozta meg. 1853—56-ig asztalosként dolgozott Kácsfaluban, majd Temesváron, Németbogsán, Oravicán és 1856 szeptember 7-én - rövid otthontartózkodás után - indult Bécsbe. Bécsi és európai utazásának kezdetén az orgonaépítői szakma elsajátítása még nem volt célja, nem is ismerte ezt a szakmát. A Soproni Kereskedelmi és Iparka­mara jelentése szerint 1863-ban a Dunántúl területén csupán négy orgonaépítő volt, akik leginkább csak javításokkal foglalkoztak. 9 Ezen okok miatt, Kácsfaluból való elindulásakor az orgonaépítés elsajátításának még csak a gondolata sem merült föl benne. Mohácson látta az első működő orgonát, elbámulva néz­tem hátul a sok billentyű mozgását, nem álmodva azt, hogy 48 évvel később szeren­csém lesz ezt a régi pedálnélküli művet egy új légnyomatú művel pótolni". 10 Bécsben kezdetben a Makart, majd a Dickl-féle asztalos műhelyben dolgozott, az utóbbi már negyven fővel dolgozó gyár volt. Itt tartózkodásának kezdetén fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom