Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

! 922'02 Szalánta egyházilag a németi-i plébániához tartozik, de a közjegyzőség székhelye itt van, az országút keresztül vonul rajta, azért a nép bátrabb és közlékenyebb. A község lakossága egészen sokác anyanyelvű. Már előzőleg értesültem a plébánostól, jegyzőtől és a tanítótól, hogy a szerb megszállás alkalmával — ámbár a nép sok kísértésnek s még több bántalmazásnak volt kitéve — hazafiság tekintetében példásan viselkedett. Mikor a szerb agitátorok gyűlésre hívták őket össze, hogy Jugoszláviába való kiköltözködésre csábítsák őket, a helybeli sokác ajkú nép visszautasította az aláírási ívet, sőt fenyegetőleg lépett fel a csábítók ellen. Sok sokác gazdának e miatt a szerb csendőrök elől menekülnie s bujkálnia kellett. Az általam összehívott értekezleten számosan jelentek meg. Asszonyok is részt vettek az értekezleten. Mikor megdicsértem hazafias magatartásukat és megköszöntem, hogy abban a válságos időben hívek maradtak magyar anyahazájukhoz, többen közülők büszkén beszélték el, hogy mikor 1919. március és április havában megtagadták az elcsatolást kérő irat aláírását és a szerb hatósági megbízottak ebbeli kívánságának ellene szegültek, a csendőrök megkötözték és tettleg bántalmazták őket. Töltött puskát szegeztek mellüknek és agyonlövéssel fenyegetőztek, de ők mégsem írták alá az elcsatolási nyilatkozatot. Egyetlenegy ember sem akadt a faluban, aki aláírt volna. A bíró állítása szerint a szerbek uralma alá azért sem akartak tartozni, mert a szerb hatósági közegek durván s gorombán bántak velük. A legkisebbért szidták és ütötték őket. Nem úgy mint a magyarok, kik — még ha hibát követnek is el — kihallgatják őket, jegyzőkönyvet vesznek fel, igazságosak és méltányosak irántuk. Iskolájukban a tanítás magyar nyelven folyik, azonban gyermekeik olvasni, írni s imádkozni sokácul is tanulnak. Ezért iskolájukat illetőleg semmi kívánni valójuk nincs. A tanítót Hangéi Ferencznek hívják. Horvátul is tud. Vele nem óhajtottam találkozni, mert fel van függesztve. Bűne az, hogy a megszállás idején a szerbekkel tartott. A bíró pártját fogta. Ezzel szemben szomszéd hazafias érzelmű tanítótársai is azt állítják, hogy a pécsi jugoszláv tanfelügyelőséggel sokat érintkezett s azok szolgálatába szegődött. A bíró szerint: a tanítót be is zárták a szerbek, mert az aláírásokról lebeszélte a népet. Ez a bezárás azonban — mások állítása szerint — csak színleges volt, mert a tanító közvetlen a szerbek kivonulása előtt érezvén a bajt, így vélt magán segíteni. A szalántai nép a németi-i templomba jár istentiszteletre, tehát egyháziak tekintetében ugyanabban az elbánásban részesül, mint fentebb a Németi faluról szóló jelentésemben megírtam. A jegyző állítása szerint: a szalántai és a vidékbeli sokác népen még mindig meglátszik a nyoma a szerb megszállásnak, még pedig abban a tekintetben, hogy az elöljárósággal szemben nem teljesíti kötelességét oly készséggel, mint előbb. Ennek az az oka, hogy a szerbek a magyarok s főleg a magyar úri osztály ellen lázították őket. A szalántai viszonyokra nézve egyelőre külön intézkedésre nincs szükség. Az anyanyelvükön szerkesztendő hazafias irányú újság mindenesetre jó hatással lesz további hazafias maguktartására. 1923.

101 Ezt a községet április hó 10-én du. ejtettem útba. Rendezett falu. Iskolaháza impozáns, tornyos, szép épület. Szalánta a németi-i plébániához tartozik. A plébános, jegyző, közs. bíró és iskolaszéki gondnok állítása szerint a falu népe nem hallgatott a szerbek fenyegetéseire. Senki sem távozott közülük Jugoszláviába. A község lakosai közül 560 horvát és 210 magyar ajkú. A horvátok a korosabb gazdák kivételével magyarul is tudnak. Az iskola róm. kath. felekezeti jellegű. A tanulók száma 56. A tanítás nyelve magyar. A horvát ajkú tanulók anyanyelvükön az olvasást, írást és hittant tanulják. Az anyanyelven való olvasás és írás tanítása ebben az iskolában is mellékesen és rendezetlenül imakönyvekből és zágrábi olvasókönyvekből történik. A magyarországi már többször említett horvát ABC- és Olvasókönyv használatára felhívtam a tanító figyelmét. A magyarnyelvben főleg a felsőbb osztályokban elég jó eredményt mutattak fel a tanulók az olvasásban, földrajzban és történelemben. Az alsóbb osztályokban a beszéd- és értelemgyakorlatokból azonban gyengébbek voltak a feleletek. A tanító 4 év óta van itt alkalmazásban, előbb Julián-iskolánál működött. Neve Hangi Ferencz, horvátul is beszél. A megszállás idején nem a legjobban viselkedett. A szerb tanfelügyelőséggel élénk összeköttetést tartott fenn. Helytelen magatartása miatt a szerbek kivonulása után fellúggesztetett és fegyelmi vizsgálat alá vonatott. A szentszék visszahelyezte állásába. A pécsi kir. tanfelügyelőt megkérdeztem a tanító fegyelmi ügyének állása felől. A kir. tanfelügyelő megfellebbezte a szentszék határozatát. A tanító magatartása nem a legmegnyerőbb.