Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról

3 Bm. L. A bólyi Batthyány-Montenuovo uradalom iratai, 106. csomó 40 sz. 4 L. 2 sz. A gyulai és az ugi jobbágyok Belvárdra telepedtek át. 5 Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. MÜM Levéltári Osztálya, Levéltárak Országos központja, Bp. 1962. 6 Astinatio Bonorum Quinque Ecclesium. 1700. 17. Aug. Bm. L, A bólyi Batthyány-Montenuovo uradalom iratai, 106. csomó 293 sz. 7 Bm. L. A bólyi B.itthvány-Montenuovo uradalom iratai, 110. csomó, számozás nélkül. „Elenchus actorum Dominii Boly 1723—1827." „Praedium Lotha ad Territorium Possessionis Boly adjacens." Szajkkal és Nagynyáráddal volt határos. Boly községhez tartozott később. 8 Taba István: „Baranya megye család és lélekszáma 1696-ban" c. tanulmánya szerint (Történetstatisztikai Közlemények, 1969. I. sz.) a borjádi „Vörös Malom" helyén feküdt. 9 Vókány kzs. 10 Ma Terentáspuszta Vókány és Kisherend határában. 11 Palkonya kzs. 12 Kisjakabfalva kzs. 13 Kisbudmér kzs. 14 Ki Skassa kzs. 15 Pécsdevecser kzs. 16 Szőkéd kzs. 17 Birján kzs. 18 Borjád kzs. 19 Pécsdevecser kzs. 20 Belvárd(-gyula) kzs. 21 Misleny, ma Kozármisleny kzs része. 22 Kistótfalu kzs. 23 Áta kzs. 24 Újpetre kzs. 25 Villánykövesd kzs. 26 Lothárd kzs. 27 Ug. Belvárdgyula határában feküdt. 28 Kesza, vagy Késze. L. a 8. sz. jegyzetet. 29 Lota, L. a 7. sz. jegyzetet. 30 Herend hn. Boly, Borjád és Töttős határában. 31 Dörgicse? L. Horváth ./. Gyula és Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről. Baranyai Helytörténetírás, 1972. 126 sz. szerint Györffy Birjántól É-ra, vagy K-re keresi. 32 Kisherend kzs. 33 Virágos, ma Villány kzs. része. A Batthyány uradalom egy felirat nélküli térképe szerint (Bm. L.) a falu régi helye a maitól északabbra volt. 34 Ösztyén hn. Majs határában. 35 Marótfalva. A Baranya megye földrajzi nevei c. most szerkesztett gyűjteményben Marotfeld dn. Töttösön. A 33. sz. jegyzetben említett régi térkép Borjádtól DK-re, Virágostól ÉK-re jelöli a falu régi helyét, romos templomával együtt. Marok határában szerepel „Marótfa" dn. 36 Boly kzs. 37 Hagymás. A helyét nem tudtuk megállapítani. 38 Darabos. A Baranya megyei Levéltárban a Batthyány uradalom térképtárában található térkép Nagy Budmér határáról a községtől K-re jelöli a „Darabos" dűlőt. A térkép 1813-ban készült. 39 Gyula, ma Belvárdgyula része. 40 Olasz kzs. 41 Hidor, ma Olasz kzs. része 42 Gerecz, Horváth-Timár idézett tanulmánya, 175. sz. szerint ma Grécipuszta Újpetre mellett D-re és Kurucpuszta Vókány határában. 43 Keresztes, Timár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. Baranyai helytörténetírás, 1974 évi kötete. 695 sz. A Villányhoz tartozó Virágos falu D-i határrészén terült el. A Batthyány uradalom térképanyagában (Bm. L.) található felirat nélküli térkép) 1. 33. sz. jegyzet) a Keresztes falu helyét Virágostól D-re jelöli. 44 Töttös kzs. 45 Nyomja, ma Szederkény kzs. része 4B Peterd kzs. 47 Szt. László. Weidlein, /.: Die Schwäbische Türkei I., 1967-ben kiadott könyve 36. oldalon található térkép Birjántól DK-re jelöli. 48 Ivánbattyán kzs. 49 Kisbudmér kzs. 50 Nagybudmér kzs.