Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

szerv létrehozását: 1. a szervezés, 2. a hitelpolitika, 3. az anyagbeszerzés. De mindez következett a szövetkezet vállalati jellegéből is. A szövetkezeti alkalmazottak fizetése tekintetében is át akartak térni az állami státusról a magántisztviselői, vagyis a vállalati jellegű bérezésre. A centralizáció mellett szólt a szövetkezeti vagyon központosításának a szükségessége is. Ezáltal akarták a pénzforgást is gyorsítani. Szövetkezeti központ létrehozásával akarták a nagyvállalat előnyeit kihasználni. Az Országos Szociális Felügyelőség szinte a fennállása óta állandóan szorgalmazta a közjóléti szövetkezetek központosítását, de ennek végrehajtásában a háborús események megakadályozták. A közjóléti szövetkezetek munkájában volt olyan törekvés is, hogy az ipari pályákat, foglalkozásokat népszerűsítsék és az ipartelepítéseket elősegítsék. Végeredményben ezt a célt szolgálták a háziipari tanfolyamok, amelyeket a szövetkezetek szerveztek. Vagy még inkább a szövetkezetek vállalkozásai: kender- és lenfeldolgozás, szőnyegszövés, csipkeverés, himzés, kosárfonás, fafaragás, játékkészítés, kerámia.

66 A Vármegyei Közjóléti Szövetkezetek legfőbb feladatuknak azonban a birtokpolitikai célkitűzések végrehajtását tartották, amelyek birtokvásárlásokból, földjuttatásokból és sokgyermekes családok áttelepítéseiből állottak. Gothár Lajos baranyai telep fel ügyelő 1945. március első napjaiban, a forradalmi földreform megindulása előtti hetekben azt jelentette az alispánnak, hogy összesen 3 600 kat. hold mezőgazdasági ingatlan van a Baranya megyei Közjóléti Szövetkezet kezelésében, a megye területén 12 helyen elszórtan. Ebből 2 600 kat. holdat idetelepített sokgyermekes családok között osztottak ki, és így 110 szegény családot önállósítottak. A telepfelügyelőre hárult mintegy 1 000 000 P értéket képviselő, s a telepesek használatában levő ingó és ingatlan vagyon művelésének és felhasználásának az ellenőrzése, irányítása. A még ki nem osztott mintegy 1 000 kat. holdnyi ingatlanon a mezőgazdasági művelést a telepfelügyelő, mint ennek a területnek gazdasági intézője irányította.

67 A közjóléti szövetkezetek még a második világháború befejezése után is egyideig folytatták működésüket. Újra felfektették elpusztult nyilvántartásaikat, üzleti könyveiket, leltáraikat. Vezették a juttatottak törlesztéseit. A letörlesztett ingatlanok telekkönyvi ügyeit rendezték, a tulajdonjogot a juttatottak javára bekebelezték, a kifizetett kölcsönök jelzálogtartozásainak törlesztését a telekkönyvekben keresztülvezették. A sokgyermekes, földjuttatásban részesült családok 1945 elején nagy fizetési készséget tanúsítottak, amelyet elősegített a meginduló pénzromlás. így 1945 végéig a baranyai telepesek a juttatott ingatlan és ingó vagyonuk utáni tartozásaiknak 90 %-át letörlesztették. Az 1945-ös forradalmi földosztás végrehajtása után a közjóléti szövetkezetek tevékenysége inkább csak a háziiparra szorítkozott, amelyet fennállásuk végéig folytattak. A Baranyai Közjóléti Szövetkezet háziipari boltját 1945 végén beszüntette. Ellenben részt vett a második világháború alatt elpusztult Dráva menti községek újjáépítésében. Az újjáépítéssel kapcsolatos kifizetéseket, házépítési kölcsönök kiutalását, könyvelését a közjóléti szövetkezet végezte és számolta el. Nyilvántartotta az újjáépített házak tulajdonosainak tartozásait.

68 A Baranyai Közjóléti Szövetkezet pénztárnaplójába az utolsó bejegyzés 1947. február 15-én történt, tehát eddig tartott az önálló pénzkezelése. Bár 1945-től is még néhány évig működött a közjóléti szövetkezet, de ekkor már csak a keretek maradtak meg, munkáját az új forradalmi viszonyoknak megfelelő demokratikus tartalommal kellett megtölteni. Ezt az új tartalmat éppen a Dráva menti falvak újjáépítésének munkája jelentette. A szövetkezet működése 1948. december végével szűnt meg. Ha a baranyai szövetkezet munkájából a legmeghatározóbbat, vagyis a telepítéseket nézzük, megállapíthatjuk, hogy puszták vásárlásával és új telepes házak építésével jelentős összegeket költött a sokgyermekes családok áttelepítésére. A Baranyába áthozott te-