Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

kölcsönt, 80 lovat, 1110 tehenet, 427 anyagöbét, 38 házassági kölcsönt, és 29 esetben nyújtottak egyéb juttatást. Ezenkívül 1—1 ONCSA-házat építettek 1943-ban 16, 1944-ben pedig 9 községben, és még további 4 helységben terveztek újabb házépítéseket.

01 A juttatott ház, telek, gazdasági felszerelés, állat, vagy bármilyen tárgy jogilag az ONCSA tulajdona maradt a vételár teljes letörlesztéséig. A Nép- és Családvédelmi Alap Intézőbizottságának joga volt ezekkel rendelkezni, és nem fizetés esetén visszavenni. A juttatott állatok járatlevelei a vételár teljes törlesztéséig uyancsak a vármegyei nép- és családvédelmi alapnál maradtak.

02 A Somogy megyei Nép- és Családvédelmi Alap keretében ugyancsak folytattak számottevő háziipari tevékenységet, és rendeztek háziipari tanfolyamokat. 8. A közjóléti szövetkezeti munka általános szempontjai Az ellenforradalmi rendszer urai féltek a szegényparasztság és az agrárproletariátus földéhségétől, s hogy elvonják őket a forradalmi eszméktől, ők maguk is emlegették a földreformot. Ez azonban csak áldemokratikus magatartás volt a vezetők részéről. A munkásosztály és a mezőgazdasági proletariátus kizsákmányolása még inkább fokozódott az 1930-as évek elején, a nagy világgazdasági válság éveiben. Ekkor a szegényparasztság számát az is szaporította, hogy a kisbirtokos parasztság legnagyobb része is gazdaságilag lesüllyedt. A mezőgazdasági termények árzuhanása mellett szorongatta őket a kereskedők uzsorája, sok kisbirtok felett megperdült az árverési dob, és az elárverezett földeket a bankok vásárolták fel. Azért használtak az ellenforradalmi vezetők propagandisztikus és üres szociális szólamokat, hogy a nép elkeseredését enyhítsék. Gömbös egyenesen népi szociális változásokat ígért, ugyanakkor nacionalista programot igyekezett megvalósítani. A parasztok földhözjuttatását is ígérte, de ez nem volt más, mint jobboldali demagógia. Még az uralkodó osztály egyes tagjai sem helyeselték az országnak a németek részére való teljes gazdasági és politikai kiszolgáltatását. A népi írók pedig egyenesen szembefordultak a kormány hivatalos demagógiájával, és antifasiszta, demokratikus álláspontra helyezkedtek. A népi írók egy része eljutott a munkás-paraszt szövetség eszméjéhez is. Amikor a népi írók hatására 1937-ben létrejött a Márciusi Front, amelyet a kommunisták is támogattak, ez már olyan földreformot követelt, amely felosztja az 500 kat. holdon felüli összes nagybirtokokat. A mezőgazdasági szegénység nemcsak a földszerzésből volt kizárva, hanem a munkavállalásból is. A falusi népfölösleg nem tudott elhelyezkedni az iparban, de nem jutott munkaalkalomhoz a mezőgazdaságban sem, így az agrár munkanélküliek számát szaporította. De azokat az agrárproletárokat, akik mégis kaptak mezőgazdasági munkát, a nagybirtok rendkívüli módon kizsákmányolta. Az ellenforradalmi rendszert tulajdonképpen a mezőgazdaság állította a legnehezebb kérdés elé. Közvetlenül a második világháború kitörését megelőző években a mezőgazdasági munkanélküliek száma Magyarországon a 120 ezret is meghaladta. Az óriási kiterjedésű r. kat. egyházi és világi úri latifundiumok nem tudtak elegendő munkát biztosítani a mezőgazdaságból élő lakosságnak. Amikor Magyarország is belépett a második világháborúba, csökkent ugyan a munkanélküliség, de hazánknak teljesen a német hadigazdaságot kellett kiszolgálni. Ez tovább fokozta az országon belüli nélkülözést, hiszen minden nélkülözhető termény- és vágóállatfelesleget a fasiszta Németországba szállítottak ki. A szovjetellenes háborúba való belépés óta egyre jobban kibontakozó népfrontmozgalom ugyancsak magáévá tette a parasztság követeléseit, így a radikális és demokratikus