Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

terpeszkedő baranyai nagybirtokok területét, mert a bérbevett ingatlanok továbbra is a nagybirtokosok tulajdonában maradtak. Voltak aztán olyan telepítések is, amelyeket a közjóléti szövetkezet kisebb ingatlanok, kisebb telepek vásárlása útján bonyolított le. Ide sorolható a cúni ingatlanok juttatása. A közjóléti szövetkezet 1942. februárban hozott határozatot, hogy megvásárol gr. Benyovszky Móric tulajdonát képező Cunpusztából 97 kat. hold 1392 négyszögöl területet, amelynek vételárára 77 165 P volt, és Cun községben lakó, vagy környékbeli sokgyermekes törpebirtokos családoknak juttatták. Mivel ormánsági községekről volt szó, nyilván a juttatottak olyan sokgyermekes családok voltak, akik a korábbi években társadalmi telepítések útján, vagy mint egyéni betelepülők kerültek erre a vidékre. A cúni juttatottaknak maguknak kellett viselni a felmérési, mérnöki felosztási költségeket. Mindazon juttatottak mérnöki tartozásaiért, akik azt azonnal megfizetni nem voltak képesek, a közjóléti szövetkezet anyagi felelősséget vállalt. Az ilyen juttatottak tartozásait az érdekelt mérnök követelésére kiutalta. Hasonlóan kisebb juttatáson alapult a peterdi telepítés is. Peterd községben többen ajánlottak fel a közjóléti szövetkezetnek ingatlanokat(házat, földet) megvételre. A felajánlott ingatlanok vételára azonban olyan magas volt, hogy nem lehetett továbbjuttatni az eredeti vételáron. Mivel Peterd egykés község volt, elhatározta a szövetkezet, hogy itt akkor is vásárol földet és házat, ha ezt eredeti vételáron nem lehetne továbbjuttatni. A közjóléti szövetkezet az így szerzett ingatlanoknál úgy hozta be az árkülönbözetet, hogy mindaddig bérbeadta, amíg az ingatlanok haszonbérhozamának elszámolása következtében az ingatlanok értékét le nem szállíthatta arra az összegre, amelyen ezeket tovább tudta juttatni veszteség nélkül.

23 Peterden nemcsak vétel útján szerzett ingatlanokat a közjóléti szövetkezet, hanem volt a községhez tartozó Peterdpusztán 77 kat. hold bérelt földje is, amelyet kishaszonbérletek formájában juttatott a telepeseknek. Hat olyan sokgyermekes család részesült kishaszonbérletben, amely már korábban került ide társadalmi telepítés útján. A kisebb telepítések közé sorolhatjuk az oroszlói és a magyarmecskei ingatlanokat is, amelyeket a fasiszta zsidótörvény alapján utalt a földművelésügyi miniszter a közjóléti szövetkezet birtokállományába. Ezeket az ingatlanokat ,,a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról" szóló 1939. évi IV. tc. alapján sajátították ki. Mindkét ingatlan 300 kat. hold körüli birtok volt. Az 5 kat. holdon aluli kicsiny zsidó birtokok továbbjuttatása felöl a belügyminiszter rendelkezett. Oroszlón a Mauthner-féle 338 kat. hold 602 négyszögöl területű birtokot 309 442 P-ért, Magyarmecskén pedig a Léderer-féle 285 kat. hold 1085 négyszögöl területű birtokot 179 156 P-ért vásárolta meg a Baranyai Közjóléti Szövetkezet. A magyarmecskei birtok részben Hernádfa község határában feküdt, ezért hernádfai ingatlannak is nevezték. Mindkét ingatlant házikezelésbe vette a szövetkezet, mert a két telepen lakáshiány volt, s a különböző háborús gazdasági és építkezési nehézségek miatt nem lehetett gyorsan végrehajtani az építkezéseket. Nemcsak a lakóépületek hiányoztak, de nem volt elég istálló sem, ezért Oroszlón elkezdték a meglévő cselédlakások átalakítását, és új istállók építését. Úgy tervezték, hogy ezt az építkezést 1944 nyarán befejezik, és ősszel már be lehet költöztetni a telepeseket. Három új telepesház építése is folyamatban volt. Magyarmecskén viszont részben pénzfedezet hiánya, részben az építési anyagok háborús korlátozása miatt kezdetben meg sem tudták indítani-az építkezést. Ilyen okokból maradtak egyelőre házikezelésben az oroszlói és magyarmecskei ingatlanok. A házikezelésbe vett birtokokon már kezdettől fogva konvenciós cselédeknek olyan sokgyermekes családokat fogadtak fel, akik telepítésre is alkalmasak lehetnek. Elsősorban a már telepítésre jelentkezettek közül próbálták ezeket kiválogatni, csak ha ilyeneket nem találtak, lehetett másokat is felfogadni az igazgatóság határozata szerint.'

21