Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefekturájához tartozó terület 1687-ben
216 Máza kzs. 217 Császta, ma Szászvár része. (Káldy-Nagy, 326 sz. Reuter C. 137. o.) 218 Szászvár kzs. 219 Vékény kzs. 220 Kárász kzs. 221 Magyaregregy kzs. 222 Mecsekpölöske kzs. 223 Mecsekrákos kzs. 224 Felsőeger szeg kzs. 225 y ar ga ]— s . 228 Vázsnok kzs. 227 Liget kzs. 228 Tarrós kzs. 229 Tékes kzs. 230 Vásárosdombó kzs. 231 Kisvaszar kzs. 232 Ág kzs. 233 Gerényes kzs. 234 Kaposszekcső kzs. 235 Csikóstöttös kzs. 236 Háb. Timár, 2/663: „Ma Hábpuszta Csikóstöttös határában." 237 Kónyafalva. Timár, 2/707. Hn. Csikóstöttös és Mágocs határában. A Schw. T. Dombóvártól K-re, a Kapós folyó jobb partján jelöli. (35. o. tkp.) 238 Györgyipuszta Mágocs határában (Timár, 2/661.). A Schw. T. Kónyafalvától É-ra jelöli. (35. o. tkp.) 239 Mágocs kzs. 240 Bikal kzs. 241 Alsómocsolád kzs. 242 Köblény kzs. 243 Nagyhajmás kzs. 244 Mekényes kzs. 245 Lengyel kzs. 246 Szárász kzs. 247 Hegyhátmaróc kzs. 248 Tófű kzs. 249 Györe kzs. 250 Nagyvejke kzs. 251 Závod kzs. 252 Csókafő. Timár, 1/108: Ma puszta Kisvejke határában, a falutól D-re. 253 Tabód kzs. 254 Bonyhádvarasd kzs. 255 Izmény kzs. 256 7 257 Majos kzs. 258 Szentmária. Timár, 1/502: Hidas és Bonyhád között feküdt. r 259 Csecsk. Schw. T. 35. o. tkp. Bonyhádtól ÉK-re jelöli. 260 Fülöpszerdahely. Káldy-Nagy (414 sz. Lipszky alapján Bonyhád melletti falunak említi. A Schw. T. 35. o. tkp. Bonyhádtól É-ra jelöli. 261 Börzsöny kzs. 262 Bonyhád kzs. 263 Mőcsény kzs. 264 Grábóc kzs. 265 Széplak. Timár, 1/510: Ma hn. Cikó határában. 266 Cikó kzs. 267 Berekalja. Timár, 1/51 : Ma puszta Mecseknádasd határában, Hidastól DK-re. 268 Erdősmecske kzs. 269 Fejérviz. Timár, 1/214: Dn. Mözs határában DNy-ra. 270 Iccse. Timár, 1/124: Mözs határában dn. a falutól DNy-ra. 271 Nyámod. Egy 1912-ben készült tkp. mint pusztát jelöli Szekszárdtól K-re. 272 Gyürke. Határát a XVII. század végére Őcsényhez csatolták. (L. : Andrásfalvy B.: Duna mente népének ártéri gazdálkodása, stb. Szekszárd J 975. 102. o.) 273 Őcsény kzs. 274 Decs kzs. 275 Sárpilis kzs. 276 Alsónyék kzs. 277 Zomba kzs. 278 Kakasd kzs. 279 Puszta Szent Gál, Sióagárdtól DNy-ra. Timár György szives közlése. 280 7 281 Szekszárdtól Ny-ra „Hidasi völgy". 282 Szálka kzs. Káldy-Nagy (366 sz. „Végszaka".) 283 Csatár. Timár, 1/96: Ma hn. Szekszárd határában D-re, a bátaszéki úttól Ny-ra. 284 Langfő, Lankfey. Timár, 1/293: Ma Lanka Decs határában. (Káldy-Nagytól idézve). 285 Mórágy kzs. 286 7 287 Tettye patak. Forrásának a vizét 1892. óta a városi hálózatba vezetik. 288 Az összeíró valószínűleg a néhány héttel később (aug. 12.) vívott nagyharsányi csatához gyülekező hadakra célzott. 289 Szabolcsi patak. 290 Ürögi patak. 291 Olvashatatlan szöveg. 292 Megyer kzs. Később a püspök, ill. Pécs sz. kir. város tulajdona volt. A most épülő kertvárosi lakótelep területén feküdt. 293 Valószínűleg Malom kzs. 294 A mai Kozármisleny kzs. része. 295 Nagyárpád kzs. 296 7 297 Ürögi hegy. 298 Havihegy. 299 Újhegy. 300 lyja piricsizma hn. Szenes, valószínűleg Lámpásvölgy. 301 Malom kzs. 302 Pécsszabolcs, ma Pécshez tartozik. 303 Pellérd kzs. 304 Vasas, ma Pécshez tartozik. 305 Nagykozár kZ5. 306 Keszü kzs. 307 Romonya kzs. 308 Cserkút kzs. 309 KővágószöllŐs kzs.
