Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

nem megbízható ember, a tapasztaltakból azt következtetem, hogy megtért bűnössel van dolgunk, kinek oka van jó magyar hazafinak lenni, mert mint volt szerzetes, soha nem remélt javakhoz jutott, t. i. a sombereki és dunaszekcsői gör. kel. parochia fekvőségek jövedelmeihez, mint a két parochia administratora. A helybeli róm. kath. esperes-plébános, Steiner Ferenc nem nyilvánított terhelő véleményt a szerb pópára s már meg is látogatta a szerb papot. A szerb lelkész javára írom, hogy — mint erről Rácgörcsönynél még szó lesz — maga kívánja, hogy a tanító nélkül maradt rácgörcsönyi szerb gyermekek az ottani kath. iskolába járjanak, sőt ehhez püspöke hozzájárulását is kérte és meg is nyerte. A sombereki róm. kath. felekezeti iskolának 3 tanítója van. A tanulók száma 180. A tanítás nyelve régebben magyar volt, a megszállás és a Bleyer-féle kormányrendelet óta német. A magyar nyelvet is tanulják benne. Ámbár nem tartozik kiküldetésemhez, nem tehetem, hogy fel ne említsem, hogy kevés német ember tud a faluban magyarul. Azt tapasztaltam, hogy a szerbek közül többen ki tudják gondolataikat magyarul fejezni, mint a németek közül. Előhozták országgyűlési választói jogosultságukat is. Felvilágosítottam őket, hogy mivel jugoszláv állampolgárságért folyamodtak, ezzel lemondtak a magyar állampolgárságról, így tehát elvesztették jogaikat. Azonban ha folyamodnak a magyar állampolgárok közé újból való felvételre és ha hazafiasán viselkednek, hiszem, hogy a magyar anyahaza meg fog bocsájtani nekik s vissza fogadja őket. A sombereki tűrhető viszonyokhoz képest más intézkedésre nincs szükség, minthogy a kir. tanfelügyelőségnek szerbül is tudó berendelt iskolalátogatója nézze meg a szerb iskolát és a szerb papnak adjon módszertani útmutatásokat, mert a pap teljes hiányában van a tanítás módszerének. Erre azért is szüksége van, mert sok év fog elmúlni, míg a sombereki szerbek tanítót kapnak. A tanfelügyelőségi iskolalátogatónak a róm. kath. felekezeti iskolában a magyar nyelvben való előmenetel megvizsgálása is figyelmébe volna ajánlandó. 1925. október 14.'

01 A lakosság száma 1892, közülük 1396 német, 109 magyar, 378 szerb ajkú. A szerb ajkúak száma nagyon fogy. Eddig elment 25 család, most készül 12 család távozni, a többi is mozog. Nincs a községben olyan szerb család, melynek szándéka volna itt maradni. Helybeli németek és magyarok veszik meg a távozó szerbek földjeit, de újabban 6 magyar gazda Baranyamegye megszállott területéről, Hercegszöllösről cserélt házat, földet az itteni szerbekkel; Szerémmegyéből (Nikincéről) és jártak itt magyar gazdák, kik cserélni óhajtanak. Ezen a vidéken általában erősebb a Jugoszláviába való kivándorlás szándéka iránt való mozgalom, mint a villányi és a siklósi járásban. Például a közel fekvő Lancsok községből 5 szerb gazda cserélt házat, földet platicsevói és hertkovcei (szerémmegyei) magyar gazdákkal. A szerbek nem mennek szívesen. El vannak keseredve, mert a községi ügyekbe semmi beleszólásuk sincs azóta, mióta optáltak. Emellett félnek, hogy kényszerítve lesznek Magyaroszág elhagyására. Jellemző, hogy a sombereki németek nem szeretik a róm. kath. magyarok megszaporodását falujukban, mert félnek attól, hogy a templomban a magyar éneklést és hitszónoklatot is behozzák és hogy a község ügyeibe a magyarok is bele fognak szólni. A Levente-egyesület jól működik a községben. Az is fáj a szerbeknek, hogy fiaik ki vannak zárva ebből az intézményből s ezért leverőleg hat reájuk, mikor a magyar és német ajkú fiatalságot gyakorlatok alkalmával fiaik nélkül látják kivonulni. A gör. kel. szerb iskola épülete szép. A tanterem tágas. Berendezése hiányos. A tanulók száma 17 mindennapi, 11 ismétlő-iskolába járó. A tanulók a szerb olvasásban és írásban kellő jártasságot tanúsítottak, azonban a magyar olvasásában, írásban, beszéd- és értelemgyakorlatban nagyon gyengék, minek a lelkész az oka, aki eddig tanította őket. A jelenlegi tanító csak ebben az iskolai évben kezdte meg működését, ő tehát a hiányokért nem felelős. A tanítót Neduca Istvánnak hívják, Makón végezte a gimnázium I. és II. osztályát, Battonyán a polgári iskola III. és IV. osztályát, gazdálkodott apja házánál, majd írnok lett. Magánúton végzi a tanítóképzőintézetet a pécsi kath. képző-intézetnél, ministeri engedéllyel. Vándortanítói teendőket végez. Ugyanis: hétfőn, kedden és pénteken Somberekén, szerdán, csütörtökön és szombaton Rácgörcsönben tanít délelőtt 8—12-ig és 2—4-ig. Haladási és látogatási naplót nem vezet. A gör. kel. kalugyer-lelkész Somberekén lakik és a dunaszekcsői parochiát is adminisztrálja. Értesítve lett jövetelemről, de azért ottlétemkor üzenet nélkül távozott a községből. Hallomás szerint erős szerb érzésű ember és hogy szerb csendőr volt valamikor.