Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében
Az egyik gazda, mert valószínűleg szerbnek nézett, elszólta magát, mikor azt mondta, hogy: ,, amióta itt járt Ilics alezredes, azóta békességben vagyunk, mert ő megnyugtatott bennünket !" Vagyis Ilics a szerbek kivonulása után, a baranyai szerbeknek, sokácoknak a más ajkú lakosság esetleges bántalmazása ellen való megvédése céljából a magyar kormány tudtával itt maradt szerb alezredes arra használta fel itteni tartózkodását, hogy a szerbeket és sokácokat rábírta hazájuk itthagyására és Jugoszlávia javára való optálásra. Mikor a magyar anyahaza szeretetéről beszéltem nekik, a jelenlevők közbeszólni, morogni kezdtek. Hogy lecsendesítsem őket, szelid hangon így szóltam hozzájuk: „Miért haragusztok rám? Hiszen én nem bántottalak benneteket, sőt a ti érdeketekben jöttem közétek!" Mire egy jól öltözött s értelmes arcú gazda így szól: „Nem haragszunk mi az úrra, köszönjük, hogy közénk jött. Azonban kijelentjük, hogy elkésett. Ha azonnal a szerbek kivonulása után küldték volna az urat, talán másként határoztunk volna, de mi már szavunkat adtuk másnak, s most csak azt várjuk, hogy hová fogunk tartozni. Ha Szerbiához tartozik falunk, itt maradunk, ha nem, mindnyájan elmegyünk. Kár tehát minden szóért." Ezzel kezet nyújtottak, köszöntek, távoztak s magamra hagytak pópájukkal. Mikor az utolsó szerb gazda is távozott, a pópa szószerint a következőket mondotta : „Buta parasztok! Ne higyjen nekik! Egyik sem megy el közülök. Aki legutoljára beszélt, az a legmódosabb gazda. Nem fogja itthagyni 30 hold földjét és szép házát. Akik már elmentek, azokért nem kár. Jött-ment emberek, munkakerülők! Jobb, hogy elmentek." Hogy igazat mondott-e a szerb pap? — nem tudom. Az azonban gyanússá teszi őt, hogy 2 órán át, vele való beszélgetésem alatt nem mert a szemembe nézni, tekintetét vagy a padlóra, vagy a menyezetre szögezte. Csak egyszer találkoztak szemeink, mikor megígértem neki, hogy püspökénél kieszközöljük, hogy juttasson neki jutalmat abbeli fáradozásáért, hogy a sároki szerbeknél a szerb olvasást, írást és hittant tanítani fogja. Lippón való kiszállásomból kifolyólag a következő intézkedésekre lesz szükség: a) A gör. kel. szerb püspöki beleegyezését kieszközölni, hogy addig is, míg a sároki szerb iskola tanítót kap, ebbe az iskolába Magyarovics Uros gör. kel. lelkész, oki. tanító járjon hetenként egy napon a szerb írást, olvasást és hittant tanítani s hogy ebbeli fáradozásáért a püspök a gör. kel. szerb hívőknél eszközöljön ki részére a tanítói javadalom terhére némi jutalmat. b) Baranyavármegye alispáni hivatala megkeresendő, hogy Magyarovics Uros lippai gör. kel. lelkész részére hetenként egy napon, mikor Sárokra utazik a szerb tanulókat anyanyelvi oktatásban részesíteni, a sároki szerb lakók által adandó előfogatról gondoskodjék. c) Baranyavármegye közigazgatási bizottsága a kir. tanfelügyelővel való közlés végett értesítendő: 1) a sároki és bezedeki szerb tanulóknak az ottani róm. kath. iskolába való beiskoláztatásáról. Továbbá 2) a szerb olvasásnak és írásnak a bezedeki szerb tanulók részére Makári József bezedeki tanító, a sároki szerb tanulók részére pedig Magyarovics Uros lippói szerb pap, oki. tanító által való tanításáról. Végül 3) hogy további intézkedésig a lippói gör. kel. felekezeti iskolában Magyarovics lelkész-tanítónak Bezedeken és Sárokon való elfoglaltsága miatt) hetenként megszaporított óraszámban csak négy napon fog tanítás lenni. 1925. október 2.™ A lakosság számát a statisztika 909-re teszi, kik közül németajkú 636, magyar 25. A gör. kel. szerbek száma 242. A vagyontalanok az utóbbi két évben kiköltözködtek, a vagyonosak itt maradtak s nem is optáltak. Jelenleg 45 ház- és telektulajdonos szerb család lakik a faluban. Mind jómódúak, kik között több gazdának 80—100 hold földje is van. Az itteni szerb ajkú nép is békés természetű és jóindulatú. Papjuk Magyarevics Milos esperes-lelkész oki. tanító. Eddig ö tanított az iskolában, de nagyon gyenge eredménnyel, mert már koros ember s mert lelkész hiányában három parochiát adminisztrál. A tanterem megfelelő. Kellőleg fel van szerelve. Szemléltetési és történelmi képekkel is el van látva. A tanulók száma 12 mindennapi és 14 ismétlősiskolába járó. A felmutatott eredmény nagyon gyenge. Olvasni csak a harmadik osztálytól kezdve tudnak szerbül, de a magyar betűket csak az ötödik osztálybeliek ismerik. A hibás a lelkész, aki éveken át nem foglalkozott a tanulókkal. A tanítónő Dacsin Aszonka. Szeptember óta tanít ebben az iskolában. Azelőtt Lánycsókon működött. Tudatosan tanít saját egyéni módszer szerint. Sokat kell dolgoznia, hogy pótolja a hiányokat. Órarendje még nincs. A haladási naplót szerb nyelven vezeti, mert a magyar naplóíveket még nem kapta meg. A battonyai r. kath. apácazárdában 1923-ban végezte a polg. iskola osztályát. A tanítóképző-intézetnek magánúton való végzésére van engedélye, de vizsgálatot az első osztályról még nem tett. Magyarul jól beszél. Szorgalmas tanítónőnek látszik, ki egy-két évi gyakorlat után kellő sikert fog felmutatni. Dicséretre méltó, hogy első dolga volt a magyar nemzeti Hymnus megtanítása, melyet a tanulókkal elszavaltatott.