Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14—1919. március 21 között

A világ összes proletárjaihoz akarunk tartozni, mint testvéri szövetségesek, mert nemzetközi szociáldemokraták vagyunk... A világforradalom előszelét csapkodja felénk a márciusi szellő friss lehellete... A szerb, a román, az olasz és a többi dinasztiák sem fogják elkerülni a Habsburgok és Hohenzollernek sorsát. El kell bukniok ezeknek... és velük annak a posványszerű uralomnak, amely eddig a dolgozó milliókat egymás ellen ugratta az erőszak és hazugság eszközeivel."

52 Elnézést az olvasótól e hosszabb idézetért. A pécsi párt vezetőségének azonban ez volt az első olyan megnyilatkozása a nemzetiségi kérdés megítéléséről, amely a KMP-hez hasonlóan a magyar nemzeti érdekek érvényesítését a nemzetiségek önrendelkezési jogával és az ország mélyreható belső átalakulásával, másrészt a világforradalommal, mint szükséges nemzetközi feltétellel kötötte össze. Szó sincs már wilsonizmusról. Pécs és Baranya sorsának alakulása szempontjából a szerb dinasztikus rendszer szükségszerű elbukását egy felhívásban ily egyértelműen megjelölni a szerb megszállás viszonyai között politikai bátorság volt. E magabiztos fellépéshez az erőt a politikai tömegsztrájk adta meg. A tömegek gyakorlati harcának tapasztalatai, a magyar és németajkú munkásság egységes fellépése és az internacionalista szolidaritás így segítette az elméleti tisztulási folyamatot. JEGYZETEK Rövidítések jegyzéke : Bm. L. = Baranya megyei Levéltár közig ir. = közigazgatási iratok szerb imp. = szerb impérium iratai fasc. = fasciculus VDBPMT = Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez 1 E tanulmányok közül gondolunk elsősorban Babies Andrásnak, Rúzsás Lajosnak és Szita Lászlónak „A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve" (Pécs, 1960) c. kiadványban megjelent munkáira, továbbá Gergely Ferencnek és Kőhegyi Mihálynak a „Proletártavasz 1919" (Kecskemét 1969) c. tanulmánykötetben megjelent közös publikációjára. 2 Sikfői Tamás: Az internacionalizmus és nacionalizmus problémái 1918—1921 között DélDunántúlon. Baranyai Művelődés, 1970. április 165—171. p. Továbbá: A nemzetiségi kérdés politikai problémái Pécsett és Baranyában 1918—1921. között. — Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. Pécs, 1975. 103—133. p. (A Pécsi Tudományegyetem kiadványa.) 3 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 42. kötet. Budapest, 1912. 12—13. p. I Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 69. kötet Budapest, 1923. 12—13. p. 5 Ebben természetesen szerepet játszott az, hogy Pécsett és Baranya megszállt, de a trianoni békében Magyarországnak ítélt területén csak később, a szerb megszálló erők kivonása után hajtották végre a népszámlálást. A horthysták elől viszont e területről a délszláv lakosságnak jelentős része jugoszláv területre menekült. Ezért az 1910 évi népszámlálás adatai reálisabb képet nyújtanak a megszállás alaiti állapotról. 6 A Pécs város kerületeire és a bányatelepülésekre vonatkozó számításokat a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 42. kötet. Budapest, 1912. 4—8. p., és 488 p. adatai alapján végeztem. 7 Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. I. kötet 58. p. Budapest, 1960. 8 Zo. 283-284. p. 9 Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918—1919-ben. Budapest, 1964. 80—81. p. 10 A határozat magyar fordítását közli Kővágó László: i. m. 250 p. II Bm. L. Pécs Városi Tanács közig. ir. 32.063/1918. 12 Uo. 31.124/1918. 13 Uo. 31.345/1918. 14 Uo. 31.284/1918; 31.285/1918; 31.286/1918. 15 Uo. 31.841/1918. 16 Uo. 31.704/1918. Az Állami Közpince pécsi kezelőségének a kiszolgáltatott hadibor árát közvetlenül a Városi Tanács térítette meg. 17 Bm. L. szerb imp. „a" fasc. 31.621/1918. 18 Bm. L. Pécs Városi Tanács közig. ir. 32.450/1918. 19 Munkás 1918. november 23. (A nemzetőrség feloszlott Pécsett).