Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14—1919. március 21 között

azoknak a megyéknek és törvényhatósági jogú városoknak a sorába, amelyek egymás után foglaltak állást Magyarország területi integritása mellett, hogy megakadályozzák a nemzetiségek jogos követeléseinek, elszakadásuknak az érvényesítését. A városi törvényhatósági bizottság 1918. október 21—22-i ülésén az integritás mellett szóló két javaslattal szemben Hajdú olyan indítványt terjesztett elő, amely új demokratikus parlament létrehozására, a mielőbbi békekötésre, az ország függetlenségének biztosítására és demokratikus átszervezésére irányult.

39 A polgármesteri javaslatot elfogadó polgári többségnek a „hazafias felbuzdulását", „akik eddig árkon-bokron át követték a dualizmus rendszerén felépült kettős monarchikus államforma eszméjét", jogos felháborodással ítélték el a szocialisták.

39 Figyelemre méltó, hogy a helyi burzsoáziának és követőiknek asszimilálódott nemzetiségi elemei mindvégig azonos platformon voltak. Az 1918. december 3-i közgyűlési vitában Blázsovics Ignác hűségnyilatkozatával kapcsolatban Hajdú Gyula rámutatott, hogy a hozzá hasonló délszláv anyanyelvűek a „valóságban gondolkodásukban, érzésükben ízig-vérig magyarok, politikai pártállásukat tekintve pedig... a legsovonisztább politikának voltak mindig a legmegbízhatóbb harcosai."

10 Ebben a beszédében fejtette ki legvilágosabban az internacionalistaszocialistak álláspontját, rámutatva azokra a lényegesebb különbségekre, amelyek Pécs és Baranya magyarságáért folytatott burzsoá, illetve szocialista platform között voltak. A pécsi szocialisták nem álltak a területi integritás talaján, hanem azért harcoltak, hogy ne legyen egyetlen nemzet sem a másik által elnyomva..., hogy ne szenvedjen egyik nemzet sem oly kényszerhelyzetet, hogy ne élhessen nemzeti államának keretében". Hangsúlyozta a mindenféle nemzeti elnyomás elleni tiltakozást, majd a munkásosztály álláspontjáról leszögezte: „... a nemzetköziség jelenti az elnyomottak nemzetközi szolidaritását, jelenti azt, hogy minden osztály proletárjai osztályhatárokra való tekintet nélkül verekedjék ki az elnyomottak politikai, gazdasági és szociális igazságainak megvalósulását... A mi szociális háborúnkat, osztályharcunkat le fogjuk bonyolítani egymás között az ország határain belül, de kifelé egyek vagyunk abban az elhatározásban, hogy ez a város... továbbra is Magyarországhoz tartozzék".

41 Az integritás elvéhez ragaszkodókkal való szembefordulás, az elszakadási jog elismerése és a nemzetközi proletárszolidaritás jelentőségének kiemelése jelzi a KMP álláspontjához való közeledést. Ekkor a pécsi párton belül szerveződő kommunista sejtek hatása már határozottan érezhető volt. A párt lapja azonban még más felfogásban írt. A Munkás 1919 február 22-i számában még vezércikket olvashatunk „a kommunisták ellen" cím alatt, amely egységbontással vádolta a kommunistákat a párt megalakítása miatt. Helyeselte az MSZDP február 9-i kongresszusának a kommunistákat elítélő és az MSZDP-ből kizáró határozatát. Elítélte az oroszországi bolsevikok gyakorlatát. Személy szerint Kun Bélát és Vágó Bélát támadta. Követelte a kommunisták kizárását a gazdasági szervezetekből.

42 A KMP megalakulása után a kommunistákhoz való viszony kérdésében lehetett legjobban tapasztalni, hogy a Pécsi Szociáldemokrata Párt mennyire nem egységes. A Munkás e cikkének megjelenésénél már jóval korábban kommunista sejtek működtek a MÁV vasúti főműhelyben, a vas és fémmunkás szövetségben és a Zsolnay-gyárban.

43 Ezeknek a sejteknek budapesti kapcsolataik voltak és fontos propaganda tevékenységet folytattak. A bolsevizmus megítéléséről a Munkás egy korábbi számában látott napvilágot Hajdú néhány megállapítása. Ő a bolsevizmust mint a szociáldemokrácia egyik irányzatát jellemzi, amely a szociáldemokráciától „csupán taktikai természetű" kérdésekben tér el, és amely céljai érdekében „akár erőszakos eszközöket" is igénybe vesz. Szót emelt szélsőségesen elmarasztaló megítélésükkel szemben." A pécsi párton belül érzékelhető különböző irányzatok ekkor még egységben haladtak előre. Összetartotta őket az annexió elleni közös küzdelem, amely tevékenységük egyik központi problémája volt. Az osztályharcnak azok a kérdései, amelyekben álláspontjaik potenciálisan eltértek, még nem kerültek napirendre közvetlen akció jelszó formájában a megszállt területen, hiszen itt a forradalmi folyamat