Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

hatunk — írja — eleget kereste boldogultnak unokája, édesatyjának írásai között a Pétsi Professorok unszolására, de elö nem kerülhetett.. . "

62 Nekrológ írója ezzel fejezi be a róla készült megemlékezést: ,,A Patrióta hazafiúi nevezetet, vajmi sokan szeretik magokra ruházni, de kevesen felelnek meg neki. Mit tegyen hazafinak lenni: mutatja Nunkovics példája."

63 A pécsi püspökök 'közül kettő játszott szerepet a nemzeti gondolat és a nyelvmozgalom fejlődésében. Az egyik a Komárom megyei köznemesi származású Király József, a másik az arisztokrata Szepesy Ignác. Király József 1808-ban idős korában került Pécsre, (szül.: 1734.) Témánkhoz, életének csak két mozzanata kapcsolódik. A Tudományos Gyűjteményben megjelent nekrológban írják róla, hogy „... a most is keserves mohácsi térséget... keserves könnyhullatással több ízben megjárván és se azon szerencsétlen csatának... sem pedig azon isteni segedelemnek, mely által... a pogány iga alól 1687-dik esztendőben szerencsésen kiszabadíttattunk, legkisebb emlékeztető jelét sehol sem találván..." 1817-ben 3000 forintos alapítványt tett.

G4 Ő építtette a fogadalmi kápolnát és a 3000 Ft kamataiból évenként tartottak itt hálaadó megemlékezést, ahol ,,a prédikáció három nyelven tartatik."

65 A másik mozzanat az idős pap politikai arculatának megrajzolásához járul hozzá egy vonással. Arról van szó, hogy bár 70 éves elmúlt már Király József, amikor a pécsi egyházmegye püspöke lett, de mégis ő az, aki magával hozza Baranyába a Komárom megyei köznemesség türelmetlen nacionalizmusát. Igaz, ugyan, hogy a magyar népet és nyelvet nagyon szerette, de a soknemzetiségű Baranyában mégis disszonánsán hatott, amikor az egyházmegyét járva német és horvát híveit erőszakosan a magyar nyelv tanulására buzdította, sőt elrendelte, hogy magyarul nem tudó mestereket ne vegyenek fel az iskolákhoz. Ha ilyenekkel találkozott, rendszeresen a szemükbe vágta: ,,Ha magyar kenyeret rágtok, magyarul tanuljatok!"

66 Király József idős kora miatt nem tudott, vagy talán nem is akart akklimatizálódni... A korszak baranyai kulturális életének jellegzetes alakja Szepesy Ignácz püspök. (1780. aug. 13. Eger — 1838. júl. 16 Pécs) Az egri középiskola elvégzése után Pesten bölcseleti, Bécsben teológiai doktori címet szerzett. Pályája első húsz évében Egerben volt a püspöki szeminárium tanulmányi felügyelője, aztán érseki titkár, majd 1808-tól kanonok s egyben a püspöki könyvtár őre. Életének ebben az időszakában, amelynek legnagyobb része a reformkort megelőző önkény idejére esett, csak egy olyan intézkedésről tudunk, amely szoros kapcsolatban van a magyar nyelv fejlesztésével. Kassay József szerencsi plébános az ő anyagi támogatásával készítette el magyar nyelvtanító könyvét, amelyben „magát gondolkodó, és nyelvet ismerő tudósnak mutatta." (Megjelent Sárospatakon 1817-ben) Szepesyt 1820 áprilisában erdélyi püspökké nevezték ki. Ebben a minőségben, mint főrend vesz részt nagy aktivitással a reformországgyűléseken. 1825 szeptember 14-én tartott magyar nyelvű beszédére már fentebb utaltunk. Itt most a magyar nyelv kényszerítés nélküli terjesztéséről készült országgyűlési javaslatát szeretnénk kissé részletesebben ismertetni, amelyet a két tábla országos vegyes küldöttségének nevében nyújtott be 1826. április 17.-én. E javaslat lényege az volt, hogy az ország minden nyelvén kell magyar nyelvtant készíteni s azt a vármegyék között kiosztani; ahol a tanító nem tud magyarul annyira sem, hogy az anyanyelvén írt magyar grammatikát tanítani tudná, ott a jegyző segítsen neki, s e célból lehetőleg magyarul tudó jegyzők alkalmaztassanak. — A legfontosabb a magyarul tudó tanítók képzése, ezért Szombathelyen, Komáromban, Szegeden és Miskolcon tanítóképzőt kíván felállítani, három-három tanárral. A nyelvterjesztés költségeit önkéntes adakozásból kívánják biztosítani. Ha a tervezett 100 ezer forint összejönne, akkor ennek kamataiból nyelvterjesztő társaságot kell felállítani a nádor felügyelete alatt.

67 A szoros ellenőrzés alatt történő, kényszerítés nélküli nyelvterjesztés nem valósult meg, hanem a megyék a helyi politikai légkör állapotának megfelelően igyekeztek realizálni ezt a koncepciót.