Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

hogy a magyar nyelven felterjesztett országos felírásokra következő kegyes válaszok szinte magyar nyelven adattassanak ki." (vagy): „Méltóztassék további kegyelmes válaszainak ezen országgyűlésre magyar nyelven kiadásával hű magyarjait megörvendeztetni."

49 Egy Mátyás főhercegnek tervezett Izenet-ben meg a korban oly kedvelt történelmi reminiszcenciák egyikével találkozunk: „Egyedül a Hazánk felett őrködött gondviselés jóságának lehet tulajdonítani, hogy Keletről hozott szép nyelvünk... egészen el nem hervadóit. .. s vele együtt nemzetünk el nem temettetett."

50 Előkerül egy határozott cselekvésre ösztönző mondat is a fogalmazványok közül: „Sok még a teendő, mit a nemzetnek kívánni természetes joga van, — mint egy szabad és önállású hiv nemzetnek törvényes fejedelmétől kérni is keserű szomorkodást-, el nem érni pedig szívet nyomasztó fájdalmat okoz."

51 (Eredetijének felderítésére aligha lehetne vállalkozni!) Aztán európai összehasonlítás bukkan elő, több variánsban „A tömérdek szükségére ébredett nemzet" rádöbben, hogy a nyugati országok népei „...egyedül önnyelvőket használva, kitűnőleg előrehaladnak", „Csak a magyar nemzet az még Európában, amely" „... egy holt nyelvnek nyomasztó sullyát magárul mindeddig le nem rázhatta." A szeszélyesen kavargó gondolatok közül csak egyet adunk még, hogy baranyai fogalmazásban is lássuk a szomorú tényt, mennyire képtelen volt a magyar nemesség a vele százados szimbiózisban élt népek „hasonló" törekvéseit megérteni: miután a nemzet a közös hon idegen ajkú polgárainak magános életük nyelvi viszonyába elnyomólag eddig sem hatott s' ezen túl is hatni nem kíván, azt pedig aggasztó megilletődéssel vette, hogy a honni nyelv virágoztatására irányzott igazságos és méltányos törekvései mégis elmagyaráztatnak... "

52 Ezek a gondolatok is jelzik, hogy a magyar nemességnek a magyar államnyelvért vívott harca immár a vége felé közeledik. Egyelőre azonban a megyei választmányok dolgoznak szorgosan s a baranyaiak három tervezetet is összeállítanak. A nézeteknek az a kavargása, amelyet a fentiekkel érzékeltetni akartunk, országosan olyan méretet öltött, hogy Majláth György követ sem vállalkozott már összefoglalására, holott máskor különös élvezettel konfrontálta a különböző nézeteket. Most, miután részletes beszámolót adott az országgyűlés egyéb eseményeiről, a mi témánkhoz érve megelégedett az alábbi néhány sorral : „Ezután a magyar nyelv és nemzetiség érdekében hozandó törvény vétetett tárgyalás alá, mellyre nézve az utasítások elannyira szétágaztak, miként azok s összpontosítása nem véletett jobban elérhetőnek, mint azon általjános törvény javaslat által, mellynek háromszori változtatása és az országos ülésben hosszas vita után végül megállapított szerkezetét. .. bemutatjuk":

53 „Júl. 4-én 843. Utolsó — Törvényjavaslat a' Magyar Nyelv és nemzetiség — az ország czimer és a' nemzeti színeknek ezentúl általános használatáról; s Horvátországra nézve némely külön rendelésekről : Az Ország rendéi, Ő Felsége kegyelmes megegyezésének hozzá járulásával meghatározták, hogy 1. §. Az 1550.-vi 5 dik és 1569. évi 33. törvény czikkelyekben gyökerezett nemzeti köz óhajtás folytában, nemcsak a' korona örökösök — hanem a' Felséges uralkodó házbeli többi főhercegek és főhercegnők is — a' Magyar Nyelvet sajátjukká tenni tartoznak. 2. §. Magyar országban és a' hozzá kapcsolt részekben, úgy országlási, mint hivatalos nyelveezentul egyedül és kizárólag a' Magyar leend — minden más nyelven készült hivatalos irat, vagy oklevél érvénytelen, s csak oly esetekben szabad más nyelvvel élni, mellyek re nézve a' jelen törvény 5. 6. 7. §-ai vagy kivételt, vagy különös rendelkezést tesznek. 3. §. A közoktatási nyelv is, kirekesztőleg magyar — annak az elemi iskolákban miképpi használatáról pedig különösen a' T: Törvényczikk rendelkezik. 4. §. Minden Magyar országi pénzek magyar jelekkel és kör írással veressenek, a polgári,