Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

Szenthe Pál „Magyar oskolájá"-nak cím oldala és részlet tanácsaiból F: Keresztény J. a megyének és a városnak 1831. január 20-án tartott közgyűlésének határozatát. Ez a határozat az 1830. évi országgyűlés 8. törvénycikkében a magyar nyelv előmozdítására hozott határozatok végrehajtására mozgósítja a magyar törvényhatóságokat. Felhívja őket arra, hogy a vármegyei törvényszékek pert csak magyar nyelven indítsanak, hogy az úri székek is magyarul tárgyaljanak, hogy a törvényhatóságok jegyzőkönyveiket csak magyarul vezessék és magyar nyelven is levelezzenek stb. Pécs város 1831. évi jegyzőkönyve a 457. lapon, 1056. szám alatt utal Pest megye fentebb említett határozatára s ugyanitt még tömör latin fogalmazásban közli határozatát: „... ut in futurum Protocolla Sessionum Oeconomicarum lingua hungarica concinentur." Utána még egy megjegyzés: utal a fenti határozatra egyik pontjával: „Correspondentia cum Comitatibus... a triennio-jam Lingua nativa." Több szó nem is esik a városi iratokban erről a nyelvi fordulatról, de a három nép képviselőiből álló tanács ezután magyarul vezeti jegyzőkönyveit. Az első pécsi, magyar nyelvű városi jegyzőkönyv dátuma: 1831. április 22. A megye magyar nyelven tárgyal és levelez az egyenlő rangú partnerekkel, jegyzőkönyveit is magyarul vezeti, magyar lesz a bíróságok nyelve is, de az úri székeken mindenki a saját