Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

felállítása lett valóság, a baranyai követeknek az 1830. évi országgyűlésre, a magyar nyelv tárgyában adott utasítás így kezdődik: „Anyanyelvünknek gyarapodása mind nemzetünknek szívén feküdvén... Követ Urak többi társakkal egybevetett vállakkal eszközöljék, hogy azon kegyelmes ígérethez képest a .Magyar Nyelv Országos Nyelv legyen és a Törvények is Magyarul kinyomattassanak és ez a Törvény által most megerősíttessen."

13 Hiába volt a közös erőfeszítés. Az 1830-as országgyűlésen csak annak örvendezhettek a rendek, hogy magyarul olvashatták a főrendi választ, de ugyanakkor „szomorúsággal boréttattak el, midőn érezték, miképpen a felírások, királyi válaszok és törvénycikkelyek magyarul szerkesztésére nézve a' kévánt egyetértést meg nem nyerhették."

14 Mint mindenütt a világon, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején a magyar rendek is elővették a természetjogi elvet, amelynek különböző tételei előbukkannak a követek jelentéseiben is, a választmány fogalmazványaiban is és a közgyűlés közönsége teljes egyetértéssel hallgatta az újszerű okfejtést. íme néhány példa: „Hazai nyelvvel meg nem korlátolt élhetés..., a természeti jogok egyik legfontosabbika forog fent és erre törekedni... a' Hazafiúságnak, a Nemzetiségnek elengedhetetlen kívánata. Mert régi lakhelyeikből, s földéről ki lehet űzni a Nemzetet, s egy más földön megtelepedve mégis Nemzet maradhat, de a nyelvétől megfosztott nép többé nem él."

15 Egy másik érv a nemzeti nyelv szükségességéről: „Valamint tsak élő testben, úgy tsak élő Nyelvben van lélek, az Anyai Ajakról tanult hangokkal lehet egy felől a Cs. Kir Felség előtt a szív való érzelmeit, másfelől a Törvény kitételeiben a legtisztább érzelmeket kifejezni." A különböző izenetek, javallatokhoz való hozzászólások pécsi fogalmazói nem most utoljára kapcsolják össze ilyen módon a természetjogot a feltétlen királyhűséggel. A természetjog elvezet a „most vagy soha" alternatíváig is: „... most, ha valaha itt az üdő, hogy a nemzeti Nyelv a természet által adott Jussaiba egésszen vissza tétessék...) (tehát nem új dolgokról van szó) s e következéssel tellyes üdő el múlván félő, hogy a Nagy Számban meg állapított s' holt Nyelven készült Törvények a Nemzetet egész Századra ki fogják zárhatni.. ."

1B A magyar államnyelv terén eddig elért szerény eredményekről szólva így fogalmaznak Baranyában: „A meg előző, kedvetlen időkre nézve nyereség volt a kérdéses törvény, de ha túllépni soha nem lehetne : akkor az valóságos veszteség, és egy polgári szabad alkotmányban (így!) egy törvényhozó nemzetben olly rend ellen való történet, melly a törvénykezési joggal ellenkeznék."

17 1830.-cal kétségtelenül véget ér Baranyában is a magyar nyelvmozgalom egy szakasza. Eddig a figyelem alapvetően a magyar nyelv jogos fejlesztésére irányult elsősorban. Követeink bizonnyal a baranyai magyarság történeti sorsára is gondolva ezért írták jelentésükbe; ,,... a' Nemzeti Nyelvnek (mellynek rég üdőkben a' mastaninál sokkal nagyobb kiterjedése volt) foganatosabb mívelését ... .mellyhez mi is Utasittásunk szerint adtuk véleményünket és ennek állandó lábra állíttására fontos javallatokat..." tettünk.

18 Itt még a nemzet „.. ön örökségül nyert élő magyar nyelvéről »van szó«, »a természetes kincsrol«, »atyai öröksegrol«, ... melly annyi századok szélvészeiben Isteni gondviselés által tartaték meg." Az államnyelvvé tétel szándéka persze megvan, de még a — Szekfü által fogalmazott — „rendi racionális" alapon. Az a meggyőződés vezeti szorgalmazóit, hogy mindenki számára előnyösebb a közös államnyelv. Ebben a korai szakaszban a végrehajtás vonalán is bizonyos türelemmel találkozunk. Abauj, Baranya, Bereg, Csongrád, Pest, Temes, Ugocsa megyék pl. a magyar nyelv bevezetésére vonatkozóan az egyes tárgyak különbözősége szerint kívánnak határidőt szabni.

19 (Törvényes, urbariális és számszaki tárgyak esetén: 12 évet). A soknemzetiségű Baranyában természetes, n, nem az elméleti hanem a gyakorlati kérdések kötik le inkább érdeklődésünket. A megye fölfelé, az államhatalmi és igazgatási szervek felé a konzervatív politika szellemében cselekszik. Túlzottan is hálás az eredménye-