Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

a különböző tájegységekről érkeztek nem keveredtek össze. A letelepedés helye kezdetben a Duna vonalánál volt, később egyre jobban szivárogtak a megye belseje felé. Az összeírások szerint 1711 és 1712-ben még csak Pécsett tartózkodtak németek. Ezek főleg iparosok voltak. Az első német nevek Dárdán tűnnek fel 1715/16-ban. Számuk 7 család. Nem lehet tudni mikor és honnan települtek le, ez évben ugyanis már adófizetők voltak. Az évtized végére megindulnak az első hullámok. Pécsváradon 1719-ben 7, Dárdán 7, majd új telepesként újabb 9, és Lovászhetényben 7 új német családot tartanak nyilván. 1720- ban Lovászhetényben 17 Pécsváradon 16 Bodán (Fazekas-) 6 Szajkón 10 Nyaradon (Nagy-) 15 Lipován 7 Dárdán 18 Nádasd (Mecsek-) 13 német család élt. A következő évi összeírásból kiderült az is, hogy 1720-ban, nyilván a conscriptio lezárása után újabb telepesek érkeztek a megyébe: Marokra 20, Nyaradra 10, Hímesházára 32. A telepedés tervszerűtlenségét mutatja az is, hogy a legtöbb faluban az újonnan érkezett németeken kívül már magyarok, szerbek vagy horvátok is éltek. Magától értetődik az, hogy ez konfliktusokhoz vezetett, hisz nemcsak nyelvi, de gazdasági és kulturális különbségek is voltak köztük. A németek földművelő törekvésével ellentétben a szerbek (akkori szóhasználat szerint rácok) főleg állattenyésztők voltak, állataikat gyakran ráhajtották a szántóföldekre ahol komoly károkat okoztak, (pl. a lánycsókiak a mohácsi szántókra). Különbségek voltak a szokásokban, esetleg vallásban is. E konfliktusok következményei igen súlyosak voltak, gyakran a földesúr is felhasználta azt céljai érdekében. (Dunaszekcső) Végeredményben ezekben a falvakban a németek folyamatosan megerősödtek, s lassan kiszorították a délszlávokat és a magyarokat. 1721- ben a következő falvakban éltek a német telepeseken kívül magyarok, illetve délszlávok : magyar német délszláv A falu neve családok száma Nádasd (Mecsek-) 17 57 8 Hajmás 5 8 Mágocs 16 2+ 3 Dárda 18+ 8 10 Vörösmart 34 3 + 14 Bezedek 4 22+ 2 Nyárád 25 4 Szajk 2 32 15 Kernend 23 16 Pécsvárad 37 36 11 11 Jelentős a száma a tiszta német falvaknak is. Ilyen Kislipova, ahová 1718-tól 21-ig 19 német család telepedett le, vagy Hímesháza 32, 1720-ban letelepedett német családdal. Szabarba 1719-ben 16, 1720-ban 6, Nyomjára 1720-ban 11, Szederkénybe 1720-ban 7, 1725-ben 11, Hidorba 1720-ban 3, Varasdra (Apát-) 1719-ben 6. 1720-ban 5, Lovászheténybe 20, Bodára (Fazekas-) 1719-ben 2, 1720-ban 2 család telepedett le.

12