Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

Mecseknádasdi Szt. István kápolna és környéke: F: Lantos M. Három évvel később már vízimalmokat hajt a nádasdi patak. Kezdetben ezek a malmok egy kerékkel (garattal) működnek. Gazdáik németek. 1734-től az összeírások külön veszik számba őket. Ebből kiderül, hogy nem kizárólag a malom javadalmaiból élnek; telkesek, állatállománnyal rendelkeznek, s a szőlőművelésből is számottevően kiveszik részüket. 1737-től már két sőt három kerékkel (garattal) működő malmokat működtetnek. Ez évből találunk olyan adatot is, mely szerint özvegy Rauch Jánosné malmát bérbeadja Joanes Mischnek. Vannak családok, ahol öröklődik a mesterség. így kialakulnak az iparos dinasztiák is. Pl.: Hartlin, Kuppi és Pauer családok. Ez más mesterség esetében is fennáll. Malomtulajdonosok 1721 és 1752 között:"

2 Pap János 1 Kovács János 1 György Pap István 1 Peterdi Máté 1 Hendricus Verber 1 Johannes Roch-Rack-Rosch 1 Joannes Tegler 1 Adamus Pauer 1 Johann Bischoff 1 Andreas Pausch 1 Johann Härtung 2 Andreas Paur 1 Johann Paur 1 Martinus Kesler 1