Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

A falu látképe háttérben szőlőkkel. F : Lantos M. A német telepítés megindulásával Nádasd lakossága csak részben mutat egyenletesen növekvő tendenciát. Ezt nemcsak a sűrűn ismétlődő járványok, hanem az évenként változó létszámban érkező telepesek is magyarázzák. Meg kell jegyeznünk, hogy a domesztikális összegezés elsődleges célja a munkaerők számbavétele, nem a lélekszám kimutatása. Az itt élő református magyarok mellől a 18. sz. első évtizedétől eltűnőben vannak a rác lakók. Az őslakos magyarokat a domesztikák 1741-ig tüntetik fel. Az utolsó kötetek már a magyarok beolvadásáról tanúskodnak. A fokozatosan csökkenő létszám és gyengülő gazdasági erejű magyarság egy része Váraljára, másik része Zengővárkonyba költözött

20

. Jelenleg még élő hagyomány, valamint a régi névanyag azonosítása is erősíti ezt a tényt. A magyar Dékány nevűek léteznek még Nádasdon, de egyesek szerint Dékány-okból lettek Dechant nevűek is. A 19. sz. közepétől más magyar család már nem lakik a községben. Zengővárkonyban még ma is élnek Nádasdról elszármazott Bottykai, Böröcz^Becő, Pap nevűek (— bár ez utóbbiak hidasi eredetűnek vallják magukat.) Peterdi, Török családok jelenleg is laknak Váralján.

21 A német telepesek száma 1727-ben női meg ugrásszerűen. 1741-ig ismét egyenletes fejlődés tapasztalható, 1741-ben a pestisjárvány némi csökkenést idéz elő. Az ideérkezők sorában általánosan megfigyelhető a zselléresedés folyamata. Főleg a házas zsellérek száma emelkedik.