Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

Havi-Boldogasszony kápolna. Épült: 1770. F. Lantos M. 1719-től már kifejezésre jut az összeírások szempontjában az a szándék, melyet a bécsi udvar 1715-ben előkészít. Eszerint az adózó alanyokon kívül (jobbágy—zsellér) az adózás tárgya (a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, szemestermény kilában, szőlő, dohány) is fontos. Differenciáltan fel kellett mérni az állatállomány, a malmok, kézművesek jelenlétét. 1719-ben csupán a megfogyatkozott őslakos református magyarokról történik említés. Az 1720-as Regnicolaris Conscriptio kifejezésre juttatja az adózás jellegének megváltozását. Eszerint nem pusztán a porták száma fontos, hanem a jobbágyok földterületének egésze.

13 Az addig megyénként eltérő mértékrendszert pozsonyi mérő szerint egységesítették. Az összeírás szempontjai a következők:

14