Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához L. IMRE MÁRIA Munkám Mecseknádasd 18. századi német telepítésének néhány vonatkozására kíván vázlatosan rámutatni. Forrásközlésünk alapját a Baranya megyei Levéltárban őrzött domesztikális összeírások (1711—1752-ig), a nádasdi História Parochiae, valamint a pécsi Püspöki Levéltár — 18. sz. első feléből — ide vonatkozó anyaga szolgáltatta. A Mecsek keleti kapujában fekvő Nádasd már a kora középkortól számon tartott fontos település.

1 Népességi és gazdasági struktúrájának változásában a 18. század határkövet jelent. 1686-ban a Dél-Dunántúl is megtisztult a török fennhatóság alól. Rövidesen ezután a bécsi udvar fontosnak tartotta az adózók gyors számbavételét.

2 Figyelemre méltó az 1696ban történt portális összeírás, mely a portaszám meghatározásán túl nemcsak az adóalapul szolgáló földterület nagyságát közli, hanem mintegy 23 jobbágy névsorát is.

3 Ez az összesítés református, magyar és nagyobbrészt görögkeleti rác lakosokról ad hírt.

4 Érthető módon megindul az így elnéptelenedett terület betelepítése.

5 Nádasd kezdettől fogva a pécsi püspökség birtoka volt.

6 Korabeli arculatának megrajzolásához fontos adatokat szolgáltatnak azok a jegyzőkönyvek, melyeket 1721-ben Bohuss Imre székesegyházi kanonok ill. 1729-ben Domsics Mátyás pécsi kanonok összegeznek egyházmegyei látogatásuk (canonica visitatio) alkalmával.' „1721-ben Nádasdon kőből épült, zsindelyezett, boltozott templom található Oltára mellett szt.Kilián szobra". A hagyomány szerint tiszteletét a német telepesek hozták magukkal. ,,— A templom körül temető omladó kőfallal körülvéve .... északi oldalán romos plébániaház." A források összevetésével valószínűnek látszik, hogy a 18. századi első telepesek itt, a középkori templom körül építik fel házaikat. Nádasdhoz tartozott ekkor Berekalja (Bergola Werkele), Ürhe — Öürhe puszta (a falu felett ÉK-re) és Óbánya (Vitriaria antiqua — Alte Glashütte, Glashütte). 1721-ben a Visita 221 gyónó hivőt (7 évtől felfelé) és 40 helvét vallású lakost vesz számba.

8 1729-ben Domsics Mátyás megemlíti, hogy Cikó és Nagymányok is ide tartozó filiálisok. (Később Bonyhádhoz kerülnek, majd önállósulnak.) Leírja „a hivők által vályogból épített új plébániaházat .... mely zsindelyfedésű, kétszobás, kamrás, kemencével .... alatta pince. Mellette istálló, konyhakert, kis gyümölcsös, 2 kapás szőlő, két hold szántó —• mellette téglaégető!! — rétje hat kaszás." Felsorolja a plébános szomszédait: Gött János György, Knepl János, Kupi János, Kingl Mátyás, Sesroth Jakab, és a magyar Jancsi Pál. Beszámol a plébános, Sziesz Mihály fizetéséről is: „stólája kereszteléskor egy máriás, avatáskor hét krajcár, esküvőkor egy császári forint "