Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre

Kereszt és vezetéknév Belső Szántó Rét Munkás Helyette Telek telek robot kézi szolg. nagysága Andrásch Thüer 3 2/4 9 3/16 1 17 28/32 35 24/32 11/32 Andrásch Schurk 7 2/4 18 3/8 2 37 12/32 74 24/32 23/32 H: Georg Seiberman 3 2/4 9 3/16 1 17 28/32 35 24/32 11/32 Antony Humler 6 1/4 18 3/8 2 35 24/32 71 16/32 22/32 Josef Häuszer ! 2/4 9 3/16 1 16 8/32 32 16/32 10/32 Michael Ruf 4 1/4 9 3/16 1 17 28/32 35 24/32 11/32 A zsellérek a következők voltak: Josef Rodenheister, Josef Geistner, Johan Fruchbach, Johan Lutz, Heinrich Phylman, Nicolaus Heister, Johan Zigman, Nicolaus Hier, Johan Schwab, Mathias Szabó, Martin Koszinfelcher, Joan Georg Gerdtwohl, Valentin Fischer, Casper Reisch, Stefan Hornung, Nicolaus Sturz. Beltelkük nagysága 2 1/4—3 3/4 pozsonyi mérő volt, de találunk 6 3/4 pozsonyi mérő nagyságú beltelket is. A zsellérek a földesúrnak évi 18 gyalogrobotot voltak kötelesek szolgálni. A betelepülés folyamatosan tovább tartott. A megyei szolgabíró írja 1785-ben, hogy tíz évvel korábban, tehát 1774—1775-ben nagyobb számú telepes érkezett királyi rendelkezés alapján. A falu ekkor 79 jobbágy, 19 zsellér és 10 alzsellér családból állt. Számukat a leírás kb. 428-nak veszi. Továbbra is szabad költözők és úrbér szerint szolgálnak. A falu 104 házból állt, melyeket német módra építettek. A lakosság öltözködésében is ragaszkodott a német szokásokhoz.

40 A II. József által elrendelt 1784—1785. évi népszámláláskor Vókányt Szent Trinitás pusztával együtt számlálták. A faluban ekkor 112 lakóház volt, melyben 174 család élt. A férfi lakosság foglalkozás szerinti megoszlása a következő: 3 falusi mesterember, 82 paraszt (jobbágy), 71 parasztcsaládbeli (17 éven felüli), 52 zsellér, 18 egyéb osztálybeli. A nők száma 361, a gyermekeké 1—12 éves korig 106, 13—17 éves korig 25 fő. Az összlakosság száma 754 fő.

41 A családok átlaglétszáma 4,3 fő. Egy házban átlag 1,6 család, illetve 6,7 fő lakott. Adójukat 123 6/8 dica alapján negyedévenként fizették. A termény és állatállomány után kilencedet, tizedet és tizenhatodot szolgáltak. Négy egész telek után a földesúrnak fuvart tartoztak adni. Végezték a templom és iskolajavítást is. Figyelmet érdemel a jobbágyok és a zsellérek arányszáma. 1775-ben a zsellérek számaránya a jobbágyokéhoz 36,7%-os, 1785-re ez az arány 63,4%-ra emelkedik. A reformkor idejére a jobbágyok és a zsellérek száma stabilizálódik, ekkor a fenti arány 30% körül ingadozik. Igaz, hogy ekkor a nem mezőgazdasági foglalkozású „lakó"-kat itt nem vettük figyelembe. A népesség alakulását a reformkor idejéből a következőkben szemléltetjük:

42 Év Jobbágy Zsellér Lakos Fia Lánya Fivére Szolga Szolgáló 1834 95 28 16 54 27 7 22 19 1835 93 28 14 48 25 7 31 30 1836 97 28 14 55 37 7 37 36 1837 98 28 15 65 38 5 29 39 1838 99 29 14 — — — — 1839 99 28 14 — — — — 1840 98 28 17 55 43 10 36 33 1841 98 29 19 — — — — — 1842 98 29 16 — — — — — 1843 98 29 20 -— — — — 1844 98 29 26 — — — — — 1845 97 29 25 — — — — — 1845/1846 98 29 35 40 49 8 31 26