Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségi kérdésekre

1752-re a visszaesés általánossá válik. Az állatok száma a korábbi évekével többé-kevésbé azonos, a terméseredmények viszont a korábbinak a felére csökkentek. Csak a szőlőtermelés maradt a korábbi színvonalon. Újabb termékként csak az égetett szesz (pálinka) jelentkezik. Mindezekből könnyen beláthatjuk, hogy a lakosság mintegy 30 évig tartó fellendülés után elszegényedett. Az elszegényedést csak fokozza az a korábban említett tény, hogy ez a leg­népesebb évekre esik. Összefoglalva az e korszakról elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a szerb nemzetiségű lakosság száma növekszik, stabilitásuk azonban nem ilyen irányú. Kezdetben igen nagy a vándorlás, majd normalizálódni látszik, de ez nem következik be. A korszak végére újra nagy méreteket ölt. A népesedéssel nem egyirányban fejlődik a termelés sem. A kezdeti fejlődést stagnálás, majd visszaesés követi. Mindezekből láthatjuk, hogy az inkább állat­tenyésztéssel foglalkozó szerb nemzetiségű népességnek a földművelésre való áttérése a kezdeti eredmények ellenére sem sikerült, [Lásd erre vonatkozóan e kötet munkái kö­zül: Nagy Lajos, Szita László dolgozatait. (F. M.)] olyan mértékben, hogy az a földesúr igényét is kielégítse. Megjelentek ugyanis az intenzívebb földművelést folytató német nemzetiségű telepesek. III. A német nemzetiségű lakosság betelepedése és a falu fejlődése a 18. sz. második felében és a reformkorban A német telepesek első hulláma Baranyába már az 1730-as években megérkezett. Munká­juk eredménye az 1750-es évekre már megmutatkozhatott. Ez kedvezőbb volt a szerb telepe­sek termelési produktumánál. A szerb nemzetiség kétnyomásos rendszerével szemben ők a háromnyomásost alkalmazták. Vókányban is igyekeztek ezért német nemzetiségűeket letelepíteni. A falu 1755-ig bizonyít­hatóan túlnyomó mértékben szerb nemzetiségű volt. A bárány és kecske kilencedet fizetők névjegyzékében szereplő 20 fő mindegyike szerb nemzetiségű. 34 A következő években nevük­kel már alig találkozunk, majd a szerb lakosság hamar meg is szűnik. Kezdetét vette a falu újabb fejlődési szakasza, újabb nemzetiségi népességgel, újabb arculattal. A lakosság kicserélődése vallási, felekezeti változást is eredményezett, így a római katolikus vallású német telepesek érkezését és népességi viszonyait az egyházi anyakönyvek segítségével is figyelemmel kísérhetjük. Az új népesség az egyházkerület megváltozását is eredményezte. Vókány az újpetrei plébániához került. A születési anyakönyv tanúsága szerint az első német nemzetiségű újszülött az 1755. május 7-én született Wagner Ferenc volt. Apja Ladislaus, anyja Erzsébet, a keresztapa Knoll Ferenc volt. 1755. évben itt született a magyar nemzetiségű Szabó Mátyás is. Ezek az adatok csak az első kísérletekről, néhány család jelenlétéről tanúskodhatnak. A következő évről, 1756-ról szóló adat nem is található. 1757-től kezdődően sűrűsödnek az adatok. 1757. augusztus 16-án született Anna Kuni­gunda. Apja Wolfgang Lassing, anyja Susanna, a keresztapa Mauck családnevű volt. 1757. augusztus 25-én született Anna Margaréta, apja Johannes Lutz. A következő adatok 1759. évről találhatók. Március 16-án született Horvát József, apja Marcus. Valószínűleg magyar származású, de lehet, hogy a neve nemzetiségére utal. Május 13-án született Hercfelder András. Apja János, keresztapa Hein András. Augusztus 2-án született Homan János. Apja János, keresztapa Biberich. Augusztus 28-án született Miller Annamargaréta. Apa Jakab, keresztapa Fischer Bálint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom