Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

1812-ben 280 katolikus élt a községben. (Schematismus 1812. p. 26.) 1829-ben 328 katolikus, 78 1/2 házaspár van. (Az 1/2 házaspár alatt özvegyet kell érteni. A család jövedelem megállapításánál és az adózásnál volt szerepe.) A kimutatásunk 3 zsidó személyt is jelez a faluban. (Bm. L. Canonica visita Egerágh 1829. Sectio II. Caput I. IV. In Filia Herend.) 1839-ben 363 magyar katolikus, 83 házaspárral és 5 zsidó személlyel ismeretes a község. (Schematismus 1839. p. 56 és 170.) 1 konstans családlétszám: 4,27 fő. 143 1815 évi malomösszeírásban Johan Reder a herendi malom tulajdonosaként szerepel. Malma 1 kerekű, 7 suchos (sukkos) harmadosztályú szita nélküli gépezet. A molnár 2/4 hold (600 •) hold földet mint javadalmat is birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Herend 55/1815 sz.) 144 Peterd. Az uradalmi leírást készítő tévesen Petredet mond. 145 Ld. a 3. classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. 146 A falu 9,15 %-a élt házaszseiléri viszonyban. Ld. a 24. sz. jegyzetet. 147 Kozármisleny. Kiskozár és Misleny egyesítéséből jött létre. (Magyarországi helységnévtára 1952. p. 308.) Misleny lakóinak száma 1812-ben 270 katolikus volt. (Schematismus 1812. p. 26.) 1829-ben a Canonica visita Egerágh 1829. Sectio II. Caput I. In F ilia Misleny állítása szerint 320 katolikus, 71 házaspárral laktak. 1839-ben 269 magyar katolikus élt a községben, a házaspárok száma: 56. (Schematismus 1839. p. 56 és 175.) A konstans családlétszám: 4,65 fő. 148 1815-ben malomtulajdonosként Joseph Krieger van feltüntetve. A malom 1 kerekű suchos (sukkos) harmadosztályú nem szitás szerkezet volt. A molnár 2 hold földet, és 2 kaszás rétet mint javadalmat is birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Misleny 50/1815 sz.) 149 Malomtulajdonos az 1815 évi összeírás szerint Andreas Nok. A szerkezet 1 kerekű 8 suchos (sukkos) harmadosztályú nem szitás malom volt. A molnár 2 hold földet mint javadalmat is birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Misleny 51/1815 sz.) 150 Pécsudvard. 151 Ld. a 3. classisokra vonatkozó 22 és 23. sz jegyzeteket. 152 A község 6,88 %-a élt házaszseiléri viszonyban. Ld. a 24. sz. jegyzetet. 153 Helyesen dárdai uradalom. 154 1 magyar mérföld 8353,6 tized méter. Boly és Mohács közötti távolság eszerint 12530,4 m. 155 3 1/2 mérföld = 29237,6 m, ami Boly és Pécs közötti távolságnak felel meg. 158 3 mérföld = 25060,8 m, ami Boly és Siklós közötti távolságnak felel meg. 157 4 mérföld = 33414,4 méter. 158 Ld. a 22 és 23 sz. jegyzeteket. 159 Ld. a 16, 17, 18, 19 sz. jegyzeteket. 160 6 mérföld = 50121, 6 méter. 161 Az 1838 évi baranyavári járás summás táblázatában 269 ház van feltüntetve, a háznépek száma 346-nak felelt meg. (Bm. L. Népességi táblázatok 1832—1847. Népes öszveírás Baranyavári Járásból 1838-ig Évre. Bolly.) 182 1838-ban Herdy Mihály gyógyszerész nyerte el Boly mezőváros gyógyszerészi jogosítványát, aki azelőtt Schröder Vince mohácsi gyógyszerész alkalmazottjaként működött. (Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékei. Kézirat.) 163 A constitutivum (jobbágytelki állománya) mellett a jobbágyok gyakran műveltek az uradalomtól árendába vett területeket is. Ilyen lehetőség nyílt az uradalmi szőlőkön kívül a maradványföldeken, majorsági birtokokon, kenderföldeken, stb. Ez a jelenség tapasztalható forrásunk tanulsága szerint a bólyi jobbágyok esetében is, akik a haszonbérletért 6-od dézsmát fizettek kapásonként. (1 kapás =-94 •) az uraságnak. 164 Strázsay János igazgató ügyész a leírás készítésekor a házaszsellérek rovatát nem töltötte ki a táblázatokban. Ugyanakkor az uradalom topográfiai bemutatásának szöveges részében megemlíti, hogy Bolyban „a 151 házas zsellérek pedig legnagyobb részint chéhes mesteremberek", ami egyértelműen azok ott létét bizonyítja. A Baranya megyei Levéltár őrzésében levő népességi táblázatok járásonkénti summariuma 1838-ban a baranyavári, 1841-ben a pécsi, valamint a siklósi és 1845/46-ban a mohácsi járásban, adja meg a férfiak osztályozásánál a minden rendű zsellérek, lakók és kertészek számát, ami kellő forráskritikai értelmezéssel az 1843 évi leírás zsellérekre vonatkozó kiegészítése lehet, amiért is jegyzetünkben most közöljük. A summariumból nem tudjuk viszont megállapítani, hogy a zsellérek közül kik bírtak házzal, és kik voltak anélküliek. Boly mezővárosban 288 a minden rendű zsellérek, lakók és kertészek száma 1838-ban. (Továbbiakban a minden rendű zsellérek, lakók és kertészek számát m. r. zs.-vel jelöljük.) (Forrásanyag: Bm. L. Népességi táblázatok 1832—1847. Baranyavári Járás 1832.) 165 Borjádon 109 a m. r. zs. száma 1838-ban. (Bm. L. Népességi táblázatok — továbbiakban: N. t. — 1832-1847. Baranyavári Járás 1838) lee Nagybudmér 32 a m. r. zs. száma 1841-ben. (Bm. L. N. t. 1832—1847. Pécsi járás 1841.) 167 Kisbudméron 20 a m. r. zs. száma 1841-ben. (Bm. L. N. t. 1832-1847. Pécsi Járás 1841.)