Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

az 1783 évben működő tanító nevét, Breitung Andrást, aki 24 éves. A Nemzeti Múzeumban őrzött Descriptio physico-politico Com. Baranyensis 289. Fol. Lat. II. 229—35. p. című 1785-ös forrásanyagunkban utalást találunk a tanító választására, évi 140 Ft-ot kitevő jövedelmére is. Említve van, hogy a körözvényeket vasárnaponként ő hirdeti ki, és fogalmazni csak német nyelven tud. 113 1815-ben a ráczpetrei malmot árendában Joseph Höh használta. A gépezet egy kerekű suchos (sukkos) másodosztályú szitás malom volt. Hoh József molnár egy hold földet és 1 kaszás rétet, mint javadalmat is bírt. (Bm. L. Malomösszeírás. Ráczpetre 43/1815 sz.) 114 Kisherend. 115 Ld. a classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. Ráczpetre rétje 1808-ban a harmadosztályba tartozott. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év.) 118 1812-ben 762 katolikus és 3 zsidó, 1829-ben 903 katolikus 10 zsidó, 1839-ben 894 német nemzetiségű katolikus és 12 zsidó élt a községben. 1839-ben a katolikus házaspárok száma: 143. (Schematismus 1812. p. 27, 1829. p. 49, 1839. p. 58 és 183.) 117 1777-ben épült. 1793-ban meghosszabbították és tornyot építettek hozzá. (Forrásanyag: Brüsztle: Recensio 4 k. p. 871). 118 Lakott helyként megszűnt létezni. 1812-ben 30, 1829-ben 35 katolikus, 1839-ben 12 magyar, 16 német, 5 illir katolikus, 3 helvéciai, és 5 zsidó lakta a pusztát. A XIX. századeleji forrásokban Terentasként is előfordult. (Schematismus 1812. p. 27, 1829. p. 50, 1839. p. 58 és 182.) 119 Kistótfalu. 120 Nagytótfalu. 121 Kistótfalu. 122 Ld. a II. classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. 123 Kistótfalun 1812-ben 5 katolikus és 266 helvéciai, 1829-ben 12 katolikus és 358 helvéciai, 1839-ben 260 helvéciai élt. (Schematismus 1812. p. 13, 1829. p. 26, 1839. p. 32 és 172.) 124 Szalmával fedett elhanyagolt templomuk már 1701-ben állt. (Nagy Lajos: A Baranya megyei bólyi uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténet írás 1977.) 125 Ld. a 9. számú jegyzetet. 126 Máriagyűd. 127 Ld. a 9. számú jegyzetet. 128 Ld. a classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. 1808-ban rétje a második, szőlője a harmadik osztályba volt sorolva. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év) 129 1812-ben Átán 192 katolikus lakott. (Schematismus 1812. p. 26.) 1829 ben 280 katolikus, 54 házaspár ismeretes. Ugyanekkor 5 zsidó is élt a faluban. (Bm. L. Canonica visita Egerágh 1829. Sectio II. Caput I. IV. In Filia Áta) 1839-ben 20 német, 228 illir katolikus, 52 házaspárral lakott a községben. Ugyanekkor szerepel 4 zsidó személy is kimutatásunkban. (Schematismus 1839. p. 56 és 163.) Számítások alapján 1 konstans családlétszám : 4, 97 fő. 130 Az 1815 évi malomösszeírásban az urasági malom negyedes tulajdonosi részben Johan Kroman néven van szerepeltetve. A kimutatásban egy kerekű 9 suchos (sukkos) harmadosztályú nem szitás malomként van leírva. (Bm. L. Malomösszeírás. Áta. 61/1815 sz.) 131 Kistótfalu. 132 Ld. a 9. számú jegyzetet. 133 Ld. a 3. classisokra vonatkozó 22 és 23 számú jegyzeteket. 134 A falu 20,7 %-a volt házaszseiléri viszonyban. Ld. a 24. számú jegyzet adatait is. 135 1812-ben 458 katolikus lakta Szőkédet. (Schematismus 1812. p. 26.) 1829-ben 380 katolikus, 73 házaspár. Rajtuk kívül találunk 3 zsidó személyt is. (Bm. L. Canonica visita Egerágh 1829. Sectio IT. Caput I. IV. In Filia Szőkéd.) 1839-ben 19 német, 340 illir katolikus, 73 házaspárral és 4 helvéciai, 4 zsidó szerepel forrásanyagunkban. (Schematismus 1839. p. 56 és 181.) 1 konstans családlétszám: 5,05 fő. 138 1815-ben negyedes tulajdonosi részben Grabert János használta a kettő kerekű 9 suchos (sukkos) harmadosztályú nem szitás malmot. (Bm. L. Malomösszeírás. Szőkéd. 58/1815. sz.) 137 Az egy kerekű 7 suchos (sukkos) harmadosztályú nem szitás malmot 1815-ben negyedes tulajdonosi részben Gombos András használta. A molnár 1 kaszás réttel, mint javadalommal is birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Szőkéd. 57/1815 sz.) 138 Kisherend. 139 Ld. a clasissokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. Megyjegyezzük, hogy 1 évvel korábban rétje a második osztályba tartozott. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év) 140 A falu 8,82 %-a volt házaszseiléri viszonyban. Ld. a 24. sz. jegyzetet. 141 Az összeadás téves. A helyes eredmény: 2022 2/8 hold. 142 Kisherend.