Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779

14. Az egész Nemes Vm-ben meg parantsoltassék, hogy senki a czigányokat, akik valamely helységben gazdákká, vagy zsellérekké lettek, bosszúságokkal illetni ne merészellye, sőt inkább, ha tökélletes életben magukat foglallyák, és alkalmasok lesznek, helybéli tisztségekre is üdővel fel emeltessenek. 15. A Szolga birák ezen dologban ki bocsáttatott rendeléseket rendbe szedjék és proceszszusokban minden helyeket ell járván ezen kegyes parantsolatokat meg ujitsák, azoknak tartására az lakosokat intsék, s a tapasztalt fogyatkozásokat meg orvosollyák. 16. Következendő kérdésekre adandó feletek tétessenek az Conscriptionak tabelláiban, tudni illik: Mellyik a meg maradásának hellyé? mi a kereszt- és vezetékneve a czigány nak vagy özvegy czigánynénak? Vannak é gyermekei? minémüek? hány? mennyi idősek? minémü ezen gyermekek neveltetések és adatott é valamelyik közüllek egy vagy más, és minémü Mesterségnek meg tanulására? Rendes sorú házban lakik-é vagy ház renden kivül való gunyhóban avagy sátor alatt? Ház hellyes jobbágy é, és minémü birtoka? vagy házas avagy hazátlan zsellér? Milyen az öltözete az atyának, feleségének és gyermekeinek? miképpen táplállyák magokat, és űznek é valami mesterséget, s minemüt? Az Helység birájátul függ é vagy egy némely vajdátul? Eszik é dög hust? Üz é kereskedést vagy cserét lovakkal? Fizet é adót és mennyit mind a katona, mind pedig az házabéli Cassában? 17. Akár kinek is a czigányok közül, ha mindjárt idejére nézve arra való lészen is, meg házasodni, vagy akár melly papi és arra szabadított egyházi személy által egyben adattatni tiltatik, ha tsak előreis meg nem bizonyittya, hogy vagy gazdaságra adta magát vagy szolgálatra vagy mesterségre állott, vagy másképpenis elegendő feleségének és gyermekeinek el tartására. 18. Ezen tsak előbb emiétett elegendőségeket az házasodni kívánkozó czigány személyek az papi rend előtt tsupán és egyedül Szolga Biráktul 1775. esztendőben Martius havának 2. napján költ parantsolatnak értelme szerént adandó bizonyság levél által próbálhassák, jelentett bizonylevél kivül pedig a plebanusok más bizonyság tételeket a nékiek püspökjek által meg adandó hagyományok szerént, bé ne vegyenek, és külömbeknek helyt ne adjanak. 19. Czigányoknak, nem másoknak, és tsak ha valóban meg nyomorodottak és nyomorultak, engedtessék házrul házra és a Templom előtt alamisnát kérni, de tsak maradások hellyében. 20-adszor és végtére: tiltatik kegyessen, hogy az Uj Polgároknak gyermekei a szülőiknél heverjenek és üdejeket héában töltsék, hogy gunyhókban, sátorokban, erdőkben, vagy egy házban többen lakjanak, hogy házokat többi házoknak rendin kivül építsenek, dög által el veszett marháknak húsával éllyenek; ezeket tselekedni nékiek éppen szabad ne légyen. Mivel tehát ezen fönt megirt kegyes rendeléseknek bé tellyesittését szorgalmazza Eö felsége, és parantsollya, hogy ez a nemzetség, mely az országban számossan vagyon, és tsak lopásokkal, ragadamányokkal s kóborlással, az Ur Istennek meg hántásával, botránkozva szokott élni, rendbe szedettessék, jó erköltsekre, bötsületben való élésre és a köz jónak hasznára czélozó dolgoknak végben vitelére szorittassék.